Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
3. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízvagyon állapotának változása a XX. században
390 Orlóci I. -Szeszt ay К. - A gazdálkodás és szabályozás eszköztára tekintetében a vízgazdálkodás értékproblémájának új kiindulási feltételek szerinti végiggondolása és gyökeres átalakítása a kulcsponti feladat, mert a vízvagyont „a természet ingyen ajándékaként" kezelő két évszázados múltból örökölt közgazdasági megközelítés a mai feltételekre már nem alkalmazható; - A döntési szintek és a tulajdonviszonyok tekintetében a valamennyi érintett és érdekelt fél bevonásán alapuló és alulról felfelé építkező közösségi és társulási szetveződés, vagyis a részvételi demokrácia tényleges és következetes megvalósítása látszik a vízvagyon megóvása és az integrált vízgazdálkodás megvalósítása célszerű intézményi előfeltételének. A három irányzat tág körű felismerésének és következetes alkalmazásának az VIII. táblázat A terjedő és mélyülő vízhiányok és vízgondok jellemző arányai és példái a főbb régiókszerinti áttekintésben (Gardiner 2001) Ázsia és Óceánia - Válságos közegészségügyi helyzet. Ázsia lakosságának mintegy harmadrésze számára nincs egészséges és biztonságos ivóvíz; évente mintegy félmillió gyermek hal meg a vízellátás és a vízelhelyezés hiányosságaiból származó betegségekben. - Vízszennyeződés. Az ásott kutak bakteriális szennyezettsége sok országban több mint tízszeresen meghaladja az OECD előírásokban ajánlott határokat. -A vízfoirások túlterhelése. Dél-Ázsiában a teljes vízkitermelésnek mintegy 90%-át a mezőgazdaság köti le. A kitermelhető felszín alatti vízvagyon Ázsia országaiban az 1950es és az 1990-es évek közötti négy évtizedben 10 000 m'/fő-ről mintegy 4 200 m'/fő-re csökkent. Nyugat-Ázsiában különösen gyors a felszín alatti vízvagyon elapadása, mert a kitermelés messze túlhaladja az utánpótlódás mértékét. Afrika - Szegénység és vízhiány. 2025-re várhatóan 25 országban fog kialakulni közepes, vagy súlyos vízhiány. Több mint 300 millió ember számára hiányzik az egészséges és biztonságos ivóvíz. A Szaharától délre élő lakosságnak mintegy fele számára nincs megoldva a biztonságos lakóhelyi vízellátás és vízelhelyezés. Már ma is 14 ország lakói élnek súlyos vízhiány szorításában. Ez a szám 2025-re előreláthatólag 25-re fog emelkedni és a kontinens össznépességének mintegy 16%-át fogja sújtani. -A vízvagyon egyenetlen területi eloszlása. A természeti adottságok folytán és a vízgyűjtő medencéken belüli és közötti integrált gazdálkodás hiányában súlyosak és megoldatlanok a vízbő és az aszályos teriiletek sajátos helyzetéből adódó gondok, illetve lehetőségek. -A vízforrások túlterhelése. Az összes vízhasználat mintegy 88%-át kitevő mezőgazdasági célú vízkitermelés tervszerű szabályozásának hiányában a hasznosítható felszín alatti vízvagyon gyors ütemben csökken. -A szélsőséges vízjárás veszélyei elleni felkészülés hiánya. A heves árvizek és záporok, valamint a tartós szárazságok gyakran okoznak súlyos károkat és válságos közegészségügyi helyzetet a környező településekben. Mozambikban például az 1999. és 2000. évi árvizek több mint 1 millió embert kényszerítettek lakóhelyének elhagyására és a heves árvízi elöntéseknek ismeretlen számú halálos áldozata is volt.
