Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízvagyon állapotának változása a XX. században

384 Orlóci I. -Szeszt

ay К. VII. táblázat Különböző termékféleségek egységnyi mennyiségének előállításához szükséges fajlagos vízfelhasználás (Hockstra 2003) Termékféleség Fajlagos vízfelhasználás m'/tonna Burgonya Kukorica Tej Búza 160 450 900 1 200 Szójabab Rizs Baromfi Tojás 2 300 2 700 2 800 4 700 Sajt Disznóhús Marhahús 5 300 5 900 16 000 hahús takarmányszükségletének megtermelése és más járulékos feltétele ennek százszorosát, mintegy 16 ezer m

3-t kíván. Ezeket a fajlagos értékeket a világkereskedelemre vonatkozó ENSz nyilvántartás adataival megszorozva kitűnt, hogy az 1995 és 1999 közötti évek átlagában a nemzetközi áruforgalom termékeibe beépülve összesen mintegy 1000 knr'-nyi virtuális víz jutott el az exportáló országokból az importáló országokba. A vízgazdálkodási nyilvántartások oldaláról közelítve ez az ezer km'-nyi rejtett vízforgalom a különféle célokat szolgáló teljes globális vízfelhasználásnak mintegy 15%-a, vagyis a világkereskedelem exportáló országaiban a teljes vízfelhasználásnak mintegy 1/6-a nem belföldi, hanem külföldi fogyasztási igényeket szolgál, míg az importáló országok vízfelhasználása közvetett módon ennek megfelelő mennyiséggel növekszik. Az ezredforduló éveinek ez a vízgazdálkodási furcsasága а XXI. században természetesen csak addig, illetve olyan mértékig folytatódhat, amíg a világkereskedelem a keresletet és a kínálatot (vagyis a víz virtuális importját és exportját) viszonylagosan stabil piaci árszinten egymással egyensúlyban tudja tartani. 1.9. Az éghajlatváltozás hatása a természeti környezet és a vízvagyon állapotának jövőbeli alakulására A jövő felé tekintve a Föld vízvagyonának várható alakulásában mind a természeti, mind a társadalmi tényezőket nézve a korábbiakban megszokottnál lényegesen gyorsabb és mélyrehatóbb változások előjeleivel találkozunk. A természeti tényezők oldaláról bolygónk éghajlatának a minden eddiginél gyorsabb ütemű melegedése, a társadalmi tényezőket tekintve pedig a természetes utánpótlódást messze túlhaladó mértékű vízkitermelések indítottak el olyan folyamatokat, amelyeknek a következő évtizedekben várható folytatódása és felerősödése a vízvagyon niegóvá-