Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

2. füzet - Kisebb közlemények

Könyvismertetés 357 (D). Ez azért lényeges, mert D átmérővel arányosak a gépház alépítményének főbb méretei. Tapasztalatok bizonyítják, hogy ehhez jól bevált a Mosonyi által levezetett egyszerű képlet Kaplan turbinákra. A 16. fejezet, az erőtelepek elektromos berendezé­seivel (generátorok, transzformátorok) foglalkozik. A hidraulikus energiatározásos ví­zerőmüveket ismertetető 17. fejezet az korábbi kiadásokhoz képest jelentősen bővült. Szerzők jól érzékeltetik a szivattyús energiatározás jelentőségét, amikor rámutatnak, hogy a megújuló energiafajták egyre szélesebb körű kihasználásával ezek a műtárgyak egyre fontosabbak, mind a gazdaságosság, mind a környezetvédelem terén. Ugyanis, mind a nukleáris, mind a megújuló energiát hasznosító erőmüveknek (nap-, szél-, bio-) is alapvető hátránya az elérhetőség, amin csak a szivattyús, energiatározásos erőmü­vek segíthetnek. A könyv népszerűségének az is oka, hogy igen részletesen foglalkozik a különböző csővezetékek és szerelvények méretezésével, a szivattyúkkal és a villa­mos gépek (motorok, generátorok és transzformátorok) alapvető kérdéseivel is. A könyvet sikerrel használhatják még a víz, gáz és olaj távvezetékek, öntözőmüvek, stb. tervezői és építői is. A 18. fejezet a vízerőművek környezeti hatásaival, a természetvédelem legfonto­sabb követelményeivel foglalkozik. A fejezet jelentősen bővült. A 19. fejezet a vízerő­müvek lefolyás-szabályozásának olyan, a flórára és faunára gyakorolt hatásaival fog­lakozik, amelyek az érintett térség növény- és állatvilágára kedvezőtlen hatásúak lehetnek. A 20. fejezet a halak védelmét szolgáló műtárgyak (hallépcsö, halcsatorna, hallift) tervezési irányelveit, méretezését tárgyalja. Végül a 21. fejezet egy németországi, összetett vízerőmű-rendszerével mutatja be a vízerő-hasznosítás jól bevált gyakorlatát. A Rajna és mellékfolyóira telepített vízerő­mű-rendszer számos erőtelepből, tározóból és hidraulikus energiatározóból áll. Az irodalmi hivatkozások az áttekinthetőséget megkönnyítő módon az egyes fe­jezetek végén vannak. A könyvet jelölés- és szakszógyűjtemény zárja le. Az a tény, hogy a könyv 6 év alatt a 3. bővített kiadását érte meg, egyértelműen bizonyítja, hogy azt a világ, de elsősorban a vízépítésterén is világhírű NSZK egyete­mei is sikeresen használják. A Szerzők univerzitásra is törekedtek, amikor a vízerőmü­vek legfontosabb tervezési, építési és üzemeltetési problémáira adtak irányelveket. Nemcsak kiváló szakértelemmel, de pedagógiai zsenialitással is tárgyalják a vízerő­hasznosítás valamennyi alap és periférikus, de egyre fontosabb környezethatási prob­lémáit, mind a kis-, a közepes-, a nagyesésü, ill. az energiatározásos vízerőművek ese­teire. Szerzők a kornak megfelelő gondolkodását az is jelzi, hogy könyvükben két bővített fejezet tárgyalja a környezetvédelmi követelményeket és ezek megoldását. À vízerő-hasznosítás témakörében eddig is voltak német nyelvű szakkönyvek, de ilyen rövid idő alatt - tudomásom szerint - harmadik, bővített kiadást csak ez a könyv ért meg. Közismert, hogy a Springer kiadó nagyon megválogatja szerzőit és nem rak­tárra, hanem piacra termel. Ez a könyv ma nemcsak a németországi, de számos más ország németnyelvű vízerő-hasznosítás egyetemi oktatásának igen értékes forrása, amire mi magyarok is büszkék lehetünk A könyv első két kiadása néhány év alatt elfogyott. Értesülésem szerint a Springer kiadó műszaki osztálya a szerzőkkel már tárgyalt a könyv újabb kiadásáról is.

Next

/
Thumbnails
Contents