Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

2. füzet - Gulyás P.: Rotatoria és crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben

280 Gulyás Pál planktonikus életmódú taxonok nagyobb előfordulási aránya utal: Asplanchna prio­donta, Brachionus angularis, Euchlanis dilatata, Keratella quadrata, Lecane (M.) lu­naris, Synchaetapectinata, Testudinella patina, Bosmina longirostris, Acanthocyclops robustus. A növényzet közötti víztérben élő fajok száma kevés. A természetvédelmi szempontból érdekes, ritka fajok a következők: Lophocharis oxysternon, Platyas quadricornis, Trichotria truncata (Rotatoria), Alona guttata és Chydorus latus (Cladocera). Ugrai-rét (Biharugra, 17. mintavételi hely) A vizsgált víztér zooplanktonjának faji összetétele szegényes, a hazai mezotróf és eutróf vizeinkre jellemző taxonokkal, melyek közül gyakoriak a következők: Lecane bulla, Alonella nana, Chydorus sphaericus, Simocephalus vetulus, Eucyclops serrula­tus, Macrocyclops albidus. Hazai vizeinkben ritka, vagy természetvédelmi szempontból említésre érdemes taxont ennek a kisvíznek a vizében az Acroperus harpae és a Daphnia curvirostris kivételével nem találtunk. Sebes-Körös, Móricz-föld (Újiráz, 20. mintavételi hely) A nagyobb áramlási sebességű folyóinkra jellemző faji összetételű és egyedsürü­ségű Rotatoria és Crustacea állományokat találtunk a folyóból vett vízminta szűredé­kében. A nagyobb fajszámot nem követi nagyobb egyedsürüség. A gyakoribb fajok a következők: Brachionus angularis, В. urceolaris, Keratella cochlearis var. macra­cantha, Lecane bulla, Alonella nana, Disparalona rostrata. Természetvédelmi szempontból két ritkán előforduló fajt lehet megemlíteni. Az egyik az Euchlanis proxima (Rotatoria), melyet egyes szerzők az E. oropha társfaja­ként tartanak számon. Legtöbb egyedét a kisebb állóvizek parti övezetének növényzete között találták. A Camptocercus rectirostris (Cladocera) ezzel szemben inkább a na­gyobb vizek parti régióit kedveli. Holt-Sebes Körös (Okány, 21. mintavételi hely) A kerekesféreg állománya igen gazdag, sok faj nagy egyedszámban él a holtág vizében: Brachionus angularis, В. budapestinensis, Brachionus calyciflorus anuraei­formis, B. diversicornis, B. leydigi tridentatus, B. quadridentatus, B. urceolaris, Cep­halodella gibba, Filinia longiseta, F. terminális, Keratella quadrata, Polyarthra vul­garis, Alona affinis, Disparalona rostrata, Acanthocyclops robustus. Az állományok egyedsürüsége alapján a holtág vize eu-politróf állapotú. Néhány, a hazai vizeinkben ritka faj előfordulását azonban meg kell említeni: Dicranophorus forcipatus, Dipleuchlanis propatula, Euchlanis proxima, Lecane elsa, Mytilina bisul­cata, M. mamillata. Utóbbi fajt a Bodrog egyik holtágából (Füzesér) Bancsi (1980) írta le. Ez a faj a tudományra nézve is újnak tekinthető. Természetvédelmi szempontból ennek a holtágnak ezért különös jelentősége van. Gyepes-csatorna (Sarkad, 22. mintavételi hely) A Zooplankton állományok faji összetétele a növényzettel borított lassú áramlási sebességű vízfolyásokra jellemző. Az evezőlábú rákok állományai voltak nagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents