Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

2. füzet - Gulyás P.: Rotatoria és crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben

Rotatoria és crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben 267 2. Anyag és módszer A Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben végzett vizsgálatokhoz a mintákat a víz felszínéről merítettük és 60 цт szemböségü selyem szitaszövetböl készült planktonhálóban tömörítettük. Azokból a vízterekből, amelyekben makrofiton állományok is voltak, a növényzet közül is vettünk mintákat. Az átszűrt víz mennyisége 10-50 liter között változott. A szüredéket a helyszínen Lugol-oldattal tartósítottuk. Az állatok meghatározásához a Vízügyi Hidrobiológia határozókönyveit használtuk (Gulyás 1974, Dévai 1977, Bancsi 1986, 1988, Gulyás-Forró 1999). Ataxonlistákat az azokban található nevezéktan felhasználásával készítettük el. Mennyiségi feldolgozásuk Utermöhl-féle planktonszámláló mikroszkóp 1 és 5 ml-es számlálókamráiban történt. A vizsgálatok eredményeit a taxonlista (/. táblázat) tartalmazza. Látható, hogy a Copepodák fajszáma általában kevés. Ennek oka az, hogy csak az aduit, petezsákokkal rendelkező egyedeket határoztuk meg, de feltüntettük a naupliusz és a kopepodit lárvákat is. A legtöbb hazai Cyclops faj többnyire hidegvíz kedvelő és diciklikus. A mintákban talált egyedeket azért nem lehetett pontosan meghatározni, mert ezeknek a taxonoknak csak az ivarérett nőstényei alkalmasak erre a célra. Az ivarérett példányok pedig általában kora tavasszal és késő ősszel fejlödnek ki. A taxonlistákban ezért olvasható sok helyen a juvenilis megjelölés a fajok neve után. A mintákat a Körös-Maros Nemzeti Park területén levő, egymástól igen eltérő típusú vízterekböl 1999. május-október hónapokban, 42 helyen vettük, melyek között áramló víz, holtág, kubikgödör, szikes tó, mocsár, kis tocsogó, homokbánya-tó, öntözőcsatorna stb. egyaránt megtalálható. 3. Az eredmények értékelése Kígyós-Szabadkai-határcsatorna (1. mintavételi hely) A térségben a csatomán kívül egy legelön levő két időszakos kisvízböl is merítettük a vízmintát. A taxonlistából az állapítható meg, hogy a vizsgált vízterekben a hazai eutróf időszakos kisvizekben, állóvizekben, azok parti régióiban élő Crustacea fajok a dominánsak. Közülük néhány a szikes vizeinkre (Arctodiaptomus wierzejskii), míg mások a növényzettel benőtt vízterekre jellemzőek (

Ceriodaphnia reticulata, С. quadrangula, Simocephalus exspinosus, S. vetulus). A Rotatoriákat mindössze egyetlen faj képviselte. Ritka előfordulása miatt a Daphnia curvirostris és a Simocephalus exspinosus említhető meg. Az evezőlábú rákok naupliusz és kopepodit lárváinak a dominanciája figyelhető meg. A csatorna vize a Crustacea faunája alapján mérsékelten eutróf. Bónumi-csatorna (2. mintavételi hely) Az Orosháza határában levő csatorna kerekesféreg és rákállományainak faji összetétele hasonló az előző vízterekéhez, a bő tápanyagellátottságú vizek közé tartó-