Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

2. füzet - Zellei L.-Sziebert J.: Dombvidéki vízfolyások medre és hullámtere vízszállító képességének vizsgálata

228 Zellei L.—Sziebert J. szelvény terület-középmélység: A =f (h„J\ a víztükör szélesség középmélység: В = f(h,J\ a vízfelszín lejtés-középmélység: I - f(h

i

n) és a meder simasági együttható-középmélység: к ' = f(hm) kapcsolatokat. Ez utóbbi esetében a különösen kisvízi tartományokban mutatkozó esetenként szélsőségesen nagy szórás kezelése érdekében a ponthalmazokat közepes vízmélység sávonként (általában 0,1 m) szétválasztott részhalmazok súlypontjaival helyettesítettük. Az adatsorokat időszakonként, az idősoraikban mutatkozó változások alapján szétválasztottuk és időszaki együttható kapcsolatokat képeztünk. Az évszakos változás jellemzésére elválasztottuk а IV—X tavaszi, nyári és а XI—

III őszi téli hónapok adatait is. Az eljárás részleteit a Karasica példáján mutatjuk be, majd összefoglalóan értékeljük valamennyi feldolgozott vízfolyás és szelvény eredményeit. A nem-permanens, fokozatosan változó vízmozgási körülmények között végzett vízhozam mérések eredményeiből levonható következtetéseket korlátozó tényezők: - a vízhozam mérés kiépített (burkolt, összetett) mérőszelvényban történik, amely alakját, lejtését és érdességét tekintve nem jellemző a vízfolyás megelőző és követő szakaszaira; - gyakori a méröszelvény alatti kisebb bukó (fenéklépcső); - egyidejű vízfelszín esés mérés vagy segédállomás leolvasás nem készül; - a mérési körülmények, vízállásváltozás, a szelvény és környezetének állapota, feliszapoltsága, benőttsége szűkszavú megjegyzésekkel jellemzett; - mérések időrendben követik egymást; - a mérési szelvények közötti távolságok vízfolyásonként változóak, köztes szakaszon a meder jellemzői széles tartományban változnak, ezért a permanens fokozatosan változó állapotok szerinti számítási módszerek alkalmazhatósága korlátozott. A meder érdességi (simasági) együttható értékének meghatározására vízhozam mérési szelvényeket választottunk ki, a vízhozam nyilvántartásban szereplő adatokat mérési szelvény alatti mederszakaszon, alsó segédállomásként alkalmazott mérési szelvényből meghatározott szakasz átlagos lejtéssel egészítettük ki. A vizsgálatra alkalmas dombvidéki kisvízfolyás mederszakaszok jellemzőit előzetesen, az alábbiak figyelembe vételével határoztuk meg: - közel egyenletes esésjelentős küszöb, szelvény változás, vagy műtárgy nélkül; - alak, összetettség és benőttség szempontjából közel egységes árvízi szelvény; - a vizsgált időszakban nem volt szabályozási vagy rendezési beavatkozás és jelentős természetes mederváltozás; - a szakaszon nincs jelentős mellékvízfolyás, vízkivétel és befogadói visszahatás; - mindkét végén történik rendszeres vízállás észlelés, regisztrálás, amelyből átlagos vízfelszín esés számítható; - rendszeres vízhozam mérés van a szakaszon belül, vagy annak közelében, amelyből a szakasz jellemző hozama meghatározható; - a szakaszon van egy legalább 10 éves hosszúságú, havi (legalább évszakos) gyakoriságú mérési adatsorral rendelkező mérési szelvény; - a szakasz hossza elegendő a vízállás észlelési pontatlanságok kiküszöbölésére;