Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízgazdálkodás anatómiájának vázlata

22 Orlóci I,—Szesz ta у К. víznek a növény és állatvilágban betöltött szerepe révén az ember és a társadalom természetesen termékekhez is jut. A víz ökológiai szerepének ilyen vonatkozásait azonban — az osztályozás gazdálkodás-orientáltságának megfelelően — a készlet (termék) jellegű tulajdonságok között célszerű figyelembe venni. Amíg a víz készlet és kockázat jellegű tulajdonságait vízkészlet fajtánként, illetve adott vízrendszerenként lehet értelmezni és értékelni, a víz életkörülményi tulajdonságait meghatározó tényezők és folyamatok áttekintéséhez valamely kisebb vagy nagyobb vízföldrajzi és ökológiai tájegységből célszerű kiindulni. Ebben a vonatkozásban ezeket a tulajdonságokat a gazdálkodás területi keretei szerint három csoportba lehet beilleszteni. Az első csoportba azok a tulajdonságok kerülnek, amelyek a vízkörforgás regionális méretű folyamataihoz kapcsolódnak, és így megismerésükhöz, előrejelzésükhöz, illetve esetenkénti szabályozásokhoz széles körű nemzetközi, illetve államközi együttműködés szükséges (a nagy folyók élővilágának, öntisztuló képességének és hulladék befogadó képességének alakulása, stb.). Az életkörülményi (környezeti) tulajdonságok második csoportja azokhoz a térszíni vízháztartási és vízminőségi (sóháztartási) folyamatokhoz kapcsolódik, amelyeknek a vízföldrajzi tájak talajfejlődési, valamint ökológiai adottságai és irányai által van életmódot és életminőséget alakító szerepe (a talajvízszint alakulása, a település fejlesztési adottságok és a terület használati érték alakulása). Az életkörülményi és környezeti tulajdonságok harmadik csoportja a víznek a szárazföldi, a vízi és a parti mikroökológiai rendszerekben betöltött szerepéhez kapcsolódik. Ezeknek a tulajdonságoknak a helyi éghajlat és a lakóhelyi környezet, valamint a vízi tájak és a vízi élővilág életminőségi és szabadidő felhasználási vonatkozásai, illetve a kulturális hagyományokban és a szülőföldi tudatban betöltött szerepük által van növekvő mértékű társadalmi elismertsége. Az értékmérés lehetőségei és módozatai tekintetében a víz életkörülményi (környezeti) tulajdonságait az azokhoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági hatások jellege és mértéke szerint három csoportba célszerű osztani. Kiemelt fontosságuk és létfeltétel szintű értékük van a tulajdonságoknak olyan esetekben, amikor a vízkörfogáshoz kapcsolódó geofizikai vagy ökológiai változások az adott terület lakhatóságát, illetve tartós emberi használatra való alkalmasságát érintik. Az értékmérés második csoportját azok az esetek alkotják, amelyekben az adott tulajdonság léte vagy nem léte, illetve esetenkénti megváltozása a helyi lakosság részéről „fizetési készség"-ben jut kifejezésre és ilyen módon számszerűen is jellemezhető (pl. a vízparti, vagy vízi tájak közelsége miatti telekár-többletek, a vízi élővilággal kapcsolatos szabadidő felhasználásra fordított költségek stb.). Végül az értékmérés harmadik csoportjára az jellemző, hogy az adott életkörülményi tulajdonsághoz tartozó értékek a társadalmi-gazdasági fejlődésben közvetetten és késleltetetten jelentkeznek (pl. az egészségesebb és kellemesebb lakóhelyi környezet hatása a munkahelyi teljesítményekre és magatartásokra, a vízi tájakhoz kapcsolódó szabadidő felhasználás során szerzett ismeretek és tapasztalatok hasznosulása a lakosság környezetvédelmi értékítéletében és életmódjában stb.).