Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

2. füzet - Hankó Z.-Bauer M.: A bősi vízlépcső üzemvízcsatornájának hidrobiológiai (ökölőgiai) változásairól

A hősi vízlépcső üzemvízcsatornájának hidrobiológiái (ökológiai) változásairól 215 rendszerváltás után - folytatta előde kötélhúzó politikáját és a siker minden reménye nélkül, egyoldalúan felmondta a kétoldalú egyezményt 1992 tavaszán. Ez a nem túl szerencsés döntés és lépés két további folyamatot indított meg. Az első az, hogy a Szlovák Fél és a Magyar Fél - közös akarattal, egyetértésben — a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, hogy hozzon ítéletet vitájukat illetően; a második lépés az, hogy a Szlovák Fél megkezdte az ún. „C" Variáns, a dunacsúnyi duzzasztómű építését (mintegy 10 km távolságra Dunakilititől, a felvízi oldalon), szlovákfelségterületen (a dunakiliti duzzasztómű funkciójának kiváltására). Amikor a Hágai Nemzetközi Bíróság 1997-ben ítéletét közzétette, a dunacsúnyi duzzasztómű már több, mint három év óta üzemelt. A bírósági ítélet indoklása a Feleket (a szlovák és a magyar felet) arra szólította fel, hogy kezdjenek párbeszédet egymással és kíséreljék meg-kétoldalú tárgyalásokkal - megtalálni azt a „

modus vivendi "-t (az együttműködés módszerét), amely megfelel a ,

pacta sunt servanda " elvének (vagyis, hogy a szerződéseket be kell tartani "). Azóta - egészen a mai napig — nem sikerült megtalálni a „

modus vivení/f'-t és nincs eredmény a,

pacta sunt servanda" tekintetében sem. így, a bős-nagymarosi folyami vízlépcső rendszer felső, dunacsúny-bősi üzemvízcsatornás alrendszere, — 1993 óta, egyoldalúan üzemel — ugyancsak egyoldalúan termelve az áramot és a profitot a Szlovák Félnek. 1. Módszertani áttekintés Ingersoll állítása — melyet mottóként idéztünk — nem csupán pusztába kiáltó szó. Többek között Sebestyén Olga - a világhírű magyar limnológia professzor - könyvének (1963) bevezetőjében kővetkezőképpen foglalta össze alapvető téziseit: „Az embernek, hogy a vizek természetadta termékeit úgy használhassa fel, hogy azokat ne zsákmányolja ki, hanem hogy azok bővebben és kedvükre teremjenek, és hogy a műszaki—gazdasági tervezésen alapuló mérnöki létesítmények zavartalanul elláthassák elvárt feladataikat, de ... e mellett biológiailag is hasznosíthatók legyenek, fel kell készülnie, hogy megismerje a vízi élet mibenlétét, a vízi élet törvényszerűségeit; mert csak ott van élet, ahol víz is van. " Ezt a szellemiséget folytatta, építette tovább Felföldy (1981) aki a következőkben foglalta össze a vízre, mint természeti környezetre és annak élővilágára vonatkozó alapvető téziseit: - A víz, mint természeti környezet meghatározott összetevőkkel és/vagy hatásaikkal jellemezhető. Ez a miliöspektrum, ami meghatározó a víztestben, mint élőhelyen tartósan előforduló (ott élő) élőlényekre. A miliőspektrum kardinális határaival jellemezhető. A miliőspektrum - a maga kardinális határaival (összhatásában és nem összegében ) térben is és időben is változik. - Az élőlények szükségletei/életfeltételei ('élőhelyükön) ugyancsak meghatározott összetevőkkel jellemezhetők. Ezek illetve ezek hatásai az illető élőlény tolerancia határaiig változhatnak. Ezen összetevőknek, illetőleg hatásaiknak összességét - amely ugyancsak változik térben és időben - az élőlény (élőlény csoport és/vagy társulás) valenciaspektrumának nevezzük.