Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

2. füzet - Juhász E.: Magyarország vízi közmű ellátása

206 Juhász Endre - A szennyvízelvezetés mellett háttérbe szorult a belterületi vízrendezés ügye. A csak szennyvízelvezetésre méretezett gyűjtő hálózatok de a tisztító telepek kialakítása sem teszi lehetővé a csapadékok károsodás nélküli fogadását. Szükség van sürgősen legalább egy kerettervi szintű felszíni víz-elvezetési stratégiára). - A szennyvíziszap elhelyezés szintén számos joghézaggal terhelt. Hiányzik az „épített" környezetben történő - nem mezőgazdasági termelési jellegű — iszap elhelyezés-hasznosítás célú szabályozás (Juhász-Kárpáti 2000). Ugyancsak hiányzik a szennyvíziszap „mono" deponálás szabályainak rendezése. Ez annál is inkább szükséges, mert az iszap vegyes depóniákban történő kihelyezése a szerves anyag tartalom értékének fokozatos csökkentése miatt, onnét teljes egészében ki fog szorulni. - Főleg a 2000 LE alatti kapacitású kisebb telepek vagy kisebb települések esetében — mint azt számos fejlett ország példái is mutatják — az üzemeltetők a szennyvíziszapot a „saját" tulajdonba vett területen hasznosítással egybekötötten helyezik el és maguk is „gazdálkodnak". - A regionális iszapkezelők és elhelyezők országos hálózati rendszere feltételeinek, (szabályozásának) kidolgozása mellett ezeknek a kisparcellás helyi hasznosítóknak is meg kell teremteni az elterjesztéséhez szükséges jogi-, gazdasági-, támogatási törvényi alapjait. - A korábbi megyei szennyvízelvezetési koncepciókat a mai műszaki és területfejlesztési (régiók szerinti) elvekhez igazodva fel kell újítani. - Feltétlen szükség van — nem statisztikai jellegű — szennyvíztisztítási kataszter felállítására. A már megkezdett helyszíni, szakemberek által készített adatfelvételekre támaszkodó értékelést gyorsított ütemben tovább kell folytatni, és rendszeresen karban kell tartani, egyrészt azért, hogy az irányító hatóságok pontos képet kapjanak a müvek állapotáról, (hatékonyság, avulás, géppark, iszapkezelés és elhelyezés, rekonstrukciós igények, stb..), mely hozzásegít pl. a támogatások odaítélésének súlyozásához, másrészt az EU által megkövetelt „megfelelőség " megítéléséhez alapul szolgál. IRODALOM Andai P.: A mérnöki alkotás története. Műszaki kiadó Bp. 1959. Magyar Városok Statisztikai Évkönyve (MVS), 1908. Joó 1. Községein és városaink vízellátása (1929). OVH: Vízellátás-csatomázás fejlesztése. 1948. Juhász E.: Szennyvizkérdés Magyarországon. Valóság 10. sz. 1999. Juhász E:. A közmű olló alakulása az önkormányzati törvény tükrében. Vízgazdálkodási Társulatok Tájékoztatója 1. és 2. sz. 1991. Juhász E.: A közmű olló alakulásának és jelenlegi helyzetének értékelése. Kézirat. Vízügyi Levéltár 1998. О VF: Tájékoztató információ a közműves vízellátási és csatornázási tevékenységek föbb möszaki-gazdasági adatairól 2002. év. OVF-Volán Elektronika Rt. 2003. Gazdag /.: A vízellátás és szennyvízelvezetés EU követelményeinek érvényesítése Magyarországon. Osztrák-magyar konferencia Bp. 2003.