Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

2. füzet - Juhász E.: Magyarország vízi közmű ellátása

Magyarország vizi közmű ellátása 191 tettel a vízbázisok veszélyeztetettségére - el kellett indítani egy intenzív felzárkóztatási folyamatot. A települések számára kidolgozott támogatási program gyümölcsözőnek bizonyult. 1991-95 között 28 milliárd Ft. nagyságrendű beruházás indult s ez azt eredményezte, hogy 6-7 település kivételével valamennyi belterületi lakás vezetékes vízzel való ellátása megoldódott. A külterületeken élö mintegy negyedmillió fó ivóvizét általában talajvízre telepített kutakkal volt kénytelenek megoldani, ám a belterületek teijeszkedésével ez a szám mára mintegy egyharmadával csökkent (Juhász 1998). A rendszerváltás után beindult intenzív infrastruktúra - fejlesztés hatására leírható, hogy összesen 7 db. apró „csatolt" településrész kivételével valamennyi település rendelkezik vezetékes vízhálózattal, és sehol nincs vízhiányos szolgáltatás. A mennyiségi ellátás után az EU minőségi előírások betartása érdekében további jelentős ivóvízminőség javításra van még szükség. A megvalósítási program egyik legkritikusabb tényezője - a nagy költséget kívánó - arzéntartalom drasztikus csökkentésének kényszere. Az önkormányzatok a korábban előtérbe helyezett vízellátási program sikeresnek tekinthető befejezése után, teljes mellszélességgel álltak a szennyvízelvezetés fejlesztése mellé. A megyei jogú városok számára — mivel a laksürüség következtében itt térült meg leghatékonyabban a költség ráfordítás, de részben azért is, hogy ezek ne „szívják" el a pénzt a kisebb települések elől - külön fejlesztési, ill. támogatási program készült, mellyel természetesen éltek is. Ennek eredményeként Budapest és Szeged és részlegesen Győr kivételével a „folyadékfázis" tisztítása általában elfogadható szinten megoldódott. Ugyan ez a következtetés viszont az iszapkezelésről és annak megfelelő módon történő elhelyezéséről — országos szinten — koránt sem állapítható meg. 2. Vízi közmű ellátottság ma A felszín alatti rétegekre telepített 6328 termelő kút összes kapacitása 4,97 millió m

3/d, a felszíni müvek pedig további 0,34 millió m

3/d-t szolgáltatnak, azaz összesen 5,3 millió m

3/d névleges kapacitású víz kiszolgálására nyílik lehetőség. Érdemes bepillantani a részletekbe, mely egyben rávilágít a készleteink érzékegységére is. Az országban 2002-ben 877 víztisztító mü üzemelt, az 1458 tároló összes térfogata 0,405 milló m

3, a napi átlag fogyasztás ~20%-a. 2002-ben kitermelt vízmennyiségek származásuk szerint Víztípus I0

6 m

3/a % felszíni víz 43,1 5,8 felszín alatti víz: parti szűrésű víz 294,8 39,7 rétegvíz 295,0 39,7 karsztvíz 83,9 11,3 talajvíz 19,3 2,6 termálvíz 6,4 0,9 Összesen: 742,5 100,0