Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízgazdálkodás anatómiájának vázlata

A vízgazdálkodás anatómiájának vázlata 17 tásfoka okozza. Második csoportba a természeti környezethez való kapcsolódás hiányosságaiból, illetve az össztársadalmi szempontból (egyoldalú, részérdekül megoldásokból) származó érdekütközések sorolandók. A harmadik csoportba tartoznak azok a konfliktus helyzetek, amelyekben az igénykielégítés hiányosságait, vagy a gazdálkodás aránytalanságait a kapcsolódó természeti és társadalmi tényezőkre vagy összefüggésekre vonatkozó ismeretek hiányosságai okozzák; vagyis a konfliktus elsődlegesen informatikai jellegű. A konfliktusok ilyen csoportosítása természetesen nem merev elkülönítés, hiszen az intézményi, környezeti és informatikai vonatkozások úgy szólván mindig együttesen és egymással összefonódva jelentkeznek. Az ágazatonkénti vízgazdálkodás keretei között kialakuló nyílt vagy rejtett konfliktusok feloldásában a hangsúlyt több okból is mindig az informatikai feltételekre kell helyezni. Elsősorban azért, mert semmiféle műszaki, vagy intézményi egységesítés, illetve összevonás nem vezethet tartós és előre jelezhető eredményekre, a konfliktusok okait és feloldási lehetőségeit módszeresen és teljes körűen tisztázó informatikai előkészítés nélkül. Tanulságos feleleveníteni az elmúlt évtizedek különböző vízgazdálkodás fejlesztési törekvéseinek tapasztalatait is: az érintett ágazatok, szakterületek és közigazgatási intézmények együttműködési készsége a múltban is elsősorban a szerint erősödött, vagy gyengült, hogy a konfliktusok okai és feloldási lehetőségei, illetve az együttműködéssel elérhető előnyök és eredmények milyen mértékben voltak feltárva és minden érintett fél érdektényezöinek figyelembe vételével tárgyszerűen értékelve. Vitathatatlan tény és sokszorosan beigazolódott tapasztalat természetesen az is, hogy a legkörültekintőbb és legtárgyszerűbb informatikai előkészítés is elégtelennek és hiábavalónak bizonyul, ha nem kíséri államigazgatási, valamint gazdaságirányítási támogatás és nem követi meggyőző társadalmi tájékoztatás. 3. A víz. társadalmilag jelentős tulajdonságai A vízgazdálkodás eredményességének alapfeltétele a vizek társadalmi szerepének, valamint a beavatkozások következményeinek teljes körű, értékszempontú nyilvántartásba vétele. Az elkülönült és eltérő érdekű vízhasználók, valamint intézmények között egyedül a vízkészletek társadalmi jelentőségű tulajdonságait tartalmazó „vízkataszterrel" lehet szerves informatikai kapcsolatot teremteni. Ehhez szorosan kapcsolódik egy értékváltozási mérleg, amely a vízhasználatok és a szabályozások következményeit, az ökológiai, a használati és a kockázati értékeket hordozó tulajdonságok változását rögzítve közvetlen eszköze az érdekegyeztetésnek. A víz társadalmi jelentőségű tulajdonságainak egyik részét a víz közvetlen szerepére vonatkozó igények (III. táblázat) jelölik ki, mint hasznos illetve veszélyes kategóriákat. A közvetett szerepkör a természeti összefüggések révén jelentkezik és a környezeti, életkörülményi tulajdonságokat rendezi újabb csoportba. A vízforgalom tér és időbelisége a hatások közvetítésével, az externalitások létrehozásával válik társadalmi jelentőségű tulajdonsággá.