Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízgazdálkodás anatómiájának vázlata

A vízgazdálkodás anatómiájának vázlata 17 tásfoka okozza. Második csoportba a természeti környezethez való kapcsolódás hiá­nyosságaiból, illetve az össztársadalmi szempontból (egyoldalú, részérdekül megoldá­sokból) származó érdekütközések sorolandók. A harmadik csoportba tartoznak azok a konfliktus helyzetek, amelyekben az igénykielégítés hiányosságait, vagy a gazdálko­dás aránytalanságait a kapcsolódó természeti és társadalmi tényezőkre vagy összefüg­gésekre vonatkozó ismeretek hiányosságai okozzák; vagyis a konfliktus elsődlegesen informatikai jellegű. A konfliktusok ilyen csoportosítása természetesen nem merev el­különítés, hiszen az intézményi, környezeti és informatikai vonatkozások úgy szólván mindig együttesen és egymással összefonódva jelentkeznek. Az ágazatonkénti vízgazdálkodás keretei között kialakuló nyílt vagy rejtett konf­liktusok feloldásában a hangsúlyt több okból is mindig az informatikai feltételekre kell helyezni. Elsősorban azért, mert semmiféle műszaki, vagy intézményi egységesítés, illetve összevonás nem vezethet tartós és előre jelezhető eredményekre, a konfliktusok okait és feloldási lehetőségeit módszeresen és teljes körűen tisztázó informatikai elő­készítés nélkül. Tanulságos feleleveníteni az elmúlt évtizedek különböző vízgazdálkodás fejlesz­tési törekvéseinek tapasztalatait is: az érintett ágazatok, szakterületek és közigazgatási intézmények együttműködési készsége a múltban is elsősorban a szerint erősödött, vagy gyengült, hogy a konfliktusok okai és feloldási lehetőségei, illetve az együttmű­ködéssel elérhető előnyök és eredmények milyen mértékben voltak feltárva és minden érintett fél érdektényezöinek figyelembe vételével tárgyszerűen értékelve. Vitathatatlan tény és sokszorosan beigazolódott tapasztalat természetesen az is, hogy a legkörültekintőbb és legtárgyszerűbb informatikai előkészítés is elégtelennek és hiábavalónak bizonyul, ha nem kíséri államigazgatási, valamint gazdaságirányítási támogatás és nem követi meggyőző társadalmi tájékoztatás. 3. A víz. társadalmilag jelentős tulajdonságai A vízgazdálkodás eredményességének alapfeltétele a vizek társadalmi szerepé­nek, valamint a beavatkozások következményeinek teljes körű, értékszempontú nyil­vántartásba vétele. Az elkülönült és eltérő érdekű vízhasználók, valamint intézmények között egyedül a vízkészletek társadalmi jelentőségű tulajdonságait tartalmazó „vízka­taszterrel" lehet szerves informatikai kapcsolatot teremteni. Ehhez szorosan kapcsoló­dik egy értékváltozási mérleg, amely a vízhasználatok és a szabályozások következ­ményeit, az ökológiai, a használati és a kockázati értékeket hordozó tulajdonságok változását rögzítve közvetlen eszköze az érdekegyeztetésnek. A víz társadalmi jelentőségű tulajdonságainak egyik részét a víz közvetlen szere­pére vonatkozó igények (III. táblázat) jelölik ki, mint hasznos illetve veszélyes kate­góriákat. A közvetett szerepkör a természeti összefüggések révén jelentkezik és a kör­nyezeti, életkörülményi tulajdonságokat rendezi újabb csoportba. A vízforgalom tér és időbelisége a hatások közvetítésével, az externalitások létrehozásával válik társadalmi jelentőségű tulajdonsággá.

Next

/
Thumbnails
Contents