Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

154 Tímár Gábor sa" mind az árvízi vízszintek csökkenésére, mind a természetközeli gazdálkodás lehetőségére jótékonyan hatott ( Warne et al. 2000). Az árvíz gyors levezetésében fontos szerepet kapnának a széles ártéren kialakítandó, hidraulikai szempontból sima, rét művelésű területek, amelyek fenntartása folyamatos feladat kell legyen. A mentesített ártereken is korlátozni kellene a településfejlesztést, elsősorban a nagyértékü ipari létesítmények és a lakóterületek vonatkozásában. Az eltérő környezeti viszonyok miatt más módon kezelendő a Tisza magyarországi felső szakasza. Vásárosnamény felett a folyó - a torkolat felé csökkenő mértékben — aktívan építi a hordalékkúpját. Az ebből következő oldalirányú medervándorlás is jelentős, de magyarországi szakaszon is gond, ha a hordalékkúp-építést csak a gátak közötti területre korlátozzuk. Ezt a problémát csak súlyosbítja, hogy a csúcs-csapadékhoz képest a Vásárosnamény alatti szakaszon a védekezés felkészülési időelőnye mindössze kb. 1 nap. A. Felső-Tisza vidék mentett oldali árterei emiatt árvízvédelmi töltésekkel biztonságosan nem védhetők: itt csak a falvak-városok beépített területei óvhatok meg körgátakkal, azok viszont feltétlenül. A hullámtereken emberi beavatkozás nélkül galériaerdök, zömében füzesek alakulnak ki, amelyek ellenállása nagy. Az árvíz sebessége lecsökken és így a hullámtér vízszállítóképessége igen csekély, a főmedrének csak harmada-ötöde. A hullámtér rendszeres kaszálása — óriási területről van szó — nem egyszerű feladat. Célszerűbb megoldásnak tűnik a folyó mindkét partján egy, vagy szükség esetén több, min. 80100 m széles, rétjellegű árvízcsatorna kialakítása, melyeket legeltetéssel tarthatunk a sűrűbb növényzettől mentes állapotban. Az ilymódon átalakuló, nagyrészt erdővel borított és gyakran vízjárta hullámterek jellege a vízi turizmus alapját adhatja, és itt teret engedne az egykori ártéri gazdálkodás újraélesztésére is. IRODALOM Balogh P:. Az ártéri tájgazdálkodás koncepciója (Előleges javaslat). Földrajzi Közlemények 125 (49). 2000. Bendefy L:. Szintezési munkálatok Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1958. Benini, G.-Cerutti, G.—De Philippis, A.-Gerbella, E.—Valenziano, S.\ Influenza dei piopetti e di altri tipi di vegetazione sul deflusso delle acque nelle golene del medio Po. Collana Verde (Ministero Agr. e Foreste, Repubblica Italiana, Roma) 50. 1979. Cohen. К. M.-Gouw. M.—

Hollen. J. P.: Differential subsidence rates within a coastal prism: Neotectonics as inferred from fluvio-deltaic floodbasin sediments (central Rhine-Meuse delta, the Netherlands). 7

lh International conference on fluvial sedimentology; .Alluvial and tectonic system interactions". Lincoln, Nebraska, USA. 2001. Criss, R. E—Shock. E. I.:. Flood enhancement through flood control. Geology 29. 1998. Gábris Gy.-Telbis: T.—

Nag}' B.-Belardinelli. E.: A tiszai hullámtér feltöltődésének kérdése és az üledékképződés geomorfológiai alapjai. Vízügyi Közlemények, LXXXIV. évfolyam 3. füzet. 2002. Joó /.: Recent vertical surface movements in the Carpathian Basin. Tectonophysics 202. 1992. Joó /.: A Kárpátok-régió jelenkori függőleges irányú mozgása vizsgálatának eredményei és problémái. Geodézia és Kartográfia 55(2) 2003. Koós A.: Digitális terepmodellek a vezeték nélküli összeköttetések tervezésében. PK1 1972-1994. Távközlési Kiadó, Budapest. 1996.