Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízgazdálkodás anatómiájának vázlata

10 Orlùci I.-Siesztay К. A vízgazdálkodási feladatokat a földrajzi adottságok és az emberi szükségletek ellentmondásai határozzák meg. A vizekkel történő gazdálkodás rendjét pedig az adott korszak gazdaságpolitikai feltételei alakítják ki. A napjainkig létezett főbb gazdasági rendszerek (a naturális egyéni, a kis-közösségi, a piaci és a központi gazdálkodás) a vízgazdálkodást illetően igen eltérő feltételeket teremtettek. A három főbb igény-kielégítési (gazdálkodási) módozatnak a vízkészletek hasznosításának és védelmének társadalmi hatékonysága szerinti minősítésére az /. táblázat tartalmaz értékszámokat. Az integrált vízgazdálkodás elvével összhangban lévő hatékonysági feltételek érvényesülését tekintve a közösségi gazdálkodás tűnik előnyösebbnek. Összhangban van ez a megállapítás a hazai vízgazdálkodási társulatok évszázados működéséből levonható tapasztalatokkal is. A vízgazdálkodás jelenkori rendszerének vázlatát a 2. ábra tartalmazza. Eszerint a vizek hasznosításának, valamint szabályozásának folyamat-rendszere három lényegileg elkülöníthető szerkezeti egységből tevődik össze. A vízhasználati alrendszerben jelentkeznek a víz iránti anyagi, biztonsági, valamint életminőségi igények és itt a személyes, illetve a termelő felhasználás során keletkeznek, a víz hasznai és kárai. A vízkészlet alrendszer a vízföldrajzi adottságoknak, valamint a hidrológiai folyamatoknak a vízigényekhez kapcsolódó tényezőit foglalja magába. A szolgáltatási-szabályozási I. táblázat A gazdálkodási módozatoknak az igény-kielégítés hatékonyságát illető feltételei Hatékonysági feltételek Igény-kielégítési módozatok Hatékonysági feltételek egyéni és közösségi gazdálkodás piacmechanizmus központi gazdálkodás a. Az igény kialakulásától az igény-kielégítésig tartó folyamatlánc informatikai, intézményi és műszaki megosztottságának mértéke 1 2 3 b. Az igény-kielégítés gazdasági hatékonysága iránti érdekeltség mértéke 2 3 1 c. Az igény-kielégítés költségeinek, valamint eredményességének visszahatása az igények jövőbeli alakulására 2 3 1 d. A „szabad javak" figyelembevételének mértéke, illetve lehetősége 2 1 3 e. A többcélú készletgazdálkodás kialakulásának mértéke, illetve lehetősége 2 1 3 f. Az igény-kielégítési tevékenységek külső hatásaiból (extemalitásaiból) adódó társadalmi érdekek és konfliktusok figyelembevételének mértéke, illetve lehetősége 1 1 3 l=alacsony; 2=közepes; 3=magas