Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Kocsis Árpád: Vízgazdálkodási munkálatok a Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjén (1932-48)

570 Kocsis Árpád 8. ábra Az ungvári vizerótelep lási lehetőséget biztosítsanak. Ókemence fölött egy kis zárógát létesítését vették tervbe. Ez a zárógát kisebb vízmennyiségek tartalékolására alkalmas, és megfelel napi vagy heti kiegyenlítő medencének. Az Ung völgye sürün lakott, ezért itt nagyobb völgyzáró gát létesítése nem jöhet számításba. Völgyzáró gát létesítése a mellékvölgyekben lehetséges. Elsősorban a Lyuta völgye jöhet számításba. A csehszlovák éra alatt csak a Nevicke fölötti duzzasztó, a tápcsatorna és a tározók egyes szakaszai készültek el. Az üzembe helyezés 1942-ben történt. Nincs említés arról, hogy 1939-ig történt-e rész-üzemelés (VL. C-2895). Olyan adatokat is kaptam, hogy az ungvári vízerőműbe cseh Cs.D.K. turbinát terveztek, de 1994-ben az ungvári telepen MAVAG feliratút láttam. A két vízerőtelep sorsát megismerve, elgondolkoztató, hogy mind a csehszlovák, mind a magyar kormány politikai indíttatásból támogatta az építést, nem vízgazdálkodási vagy energetikai szempontok döntöttek (Jankó-Brezovay 1939). A jelenlegi üzemelési adatok szerint a telepek átlagos kihasználtsága 50% körül mozog. Nem épült sem heti, sem napi vagy nagyobb tározó és a völgyek folyamatos beépítése miatt ez egyre költségesebb lesz, illetve lenne. A Berendi (VL. C-2895) által említett 10 millió pengő kiépítési költség bizonytalan szám, mert nem jelzi, hogy a tározókkal együttes költséget érti-e? Az 1993-94-es kutatásaim között arra emlékszem - ma már hivatkozni nem tudok a forrásra - hogy 1940-ben a magyar állam 2-3 millió pengő hitelkeretet nyitott az építkezés támogatására. Nem tudom, hogy ez támogatás, vagy kölcsön volt-e? A magyar vízügyi szolgálat az 1937-es Öntözési Törvényben megfogalmazott célok elérésére - különösen 1939-40 után - öntözővíz pótlás érdekében foglalkozott a