Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Szilágyi Endre: A beszivárgás vizsgálata a Zala-vízgyűjtőn

A beszivárgás vizsgálata a Zala-vízgyiijtön 83 и 1=1 értékeket. Az eredményeket az I. táblázat tartalmazza. Legnagyobb a beszivárgás a Zalaegerszeg és Zalabér közötti „közvetlen" vízgyüjtőrészen, valamint a Sárvíz és a Széplaki-patak vízgyűjtőin. I. táblázat Közepes kisvízi hozamok és számított beszivárgási értékek Vízgyüjtőrész Qms A (9) alapján számitott beszivárgás, I 1= 42.ms mm/év Zala Nagyrákos-Zalaegerszeg között 38 39 1 Felső Válicka 25 9 -16 Sárvíz 33 74 41 Szévíz 25 14 -11 Foglár 12 18 6 Zala „közvetlen" Zalaegerszeg-Zalabér között 44 96 52 Széplaki 63 73 10 Nádas 26 39 13 Zala „közvetlen" Zalabér-Zalaapáti között 18 15 -3 Kiskomáromi 9 9 0 Zala-Somogyi 32 28 -4 Marótvölgyi 23 32 9 5. A beszivárgásnak a felszíni lefolyásban nem jelentkező része Az I

s beszivárgási rész közvetlen meghatározására nincs mód. A felszíni vízmérlegből történő számítása (5)-tel lehetséges, de alkalmazásánál nagy nehézséget jelent az evapotranszspirációnak a vizsgált mérceszelvényig érvényes értékének meghatározása. Véleményünk szerint I

s egyszerűen meghatározható, ha ismeijük a beszivárgás teljes értékét. Ebből a felszíni lefolyásban megjelenő I

s

u részt levonva, (4) szerint /

v-t kapjuk eredményül. A Zala vízgyűjtőjén, mint általában minden hasonló dombvidéki területen, a kisvizek talajvíztáplálásból, tehát a felszín alatti beszivárgási részből (í

s

u) származnak. A vízhozam idősorok szétválasztása a felszíni és felszín alatti lefolyási részre megoldha-