Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Szilágyi Endre: A beszivárgás vizsgálata a Zala-vízgyűjtőn

A beszivárgás vizsgálata a Zala-vízgyiijtön 79 Ilyen helyzet a vízgyűjtő kőzettani - geológiai — jellegzetességei következtében állhat elő. Általánosan ismert példái a karsztos vízgyűjtők. Más kőzet-felépítésű és geológiai szerkezetű vízgyűjtőn is előfordulhat azonban, hogy a beszivárgó víz egy része nem jut a vízfolyásba. Ez következhet be akkor is, ha a vízgyűjtőn vagy annak egyes részein nagy átbocsátó képességű közetek (kavics, homok) vannak a felszínen. A vízmérleg elemei a dolog természetéből következően valamely mérceszelvény feletti vízgyűjtőre vonatkozó átlagértékek. Nem kaphatunk belőle felvilágosítást, például arról, hogy a beszivárgás a vízgyűjtő mely részeiről származik. Ugyanez érvényes a hidrogeológiai megfontolásokkal kapott eredményre is. 2. A talajvíz-háztartási jelleggörbe Eljárásunk alapja a talajvíz-háztartási jelleggörbe, melyet Kovács (1973) munkájának felhasználásával mutatunk be. A talajvíz-háztartás jellemzéséhez a beszivárgásból eredő talajvíztáplálásnak és a párolgás okozta veszteségnek a különbségét kell képezni. A két jellemző általános függvényalakja a következő: I =f\ (#,; klíma; felületi jellemzők; kőzet) (6) E =f

2 (#

s; klíma; felületi jellemzők; kőzet) ahol H s — a talajvíz felszín terep alatti mélysége és E — a párolgás, ami kopár és növényzettel borított felületről egyaránt származhat. Azonos természeti adottságú területen, ahol tehát mind a klíma, mind a felületi jellemzők - döntően a növényborítottság - valamint a kőzet azonosak, (6) a következő formára egyszerűsödik: / =/i №) (7) E =f

2 (Щ A talajvíz-háztartási jelleggörbe ennek a két függvénynek a különbsége, azaz 1-Е =fi (H

s) (8) Sokéves átlagos klímajellemzőket (csapadék stb.) használva az átlagos jelleggörbéhez juthatunk. Az 1. ábrán két kőzetre, kőzetenként két növényborítottságra (felületi jellemzőre) szerkesztett ilyen sokéves átlagos jelleggörbék láthatók. Ezekből bizonyos kritikus mélység alatt, ahol már sem a párolgás, sem a növényzet eltérései nem érvényesülnek, nagy biztonsággal meghatározható a talajvizet tápláló beszivárgás sokéves átlaga, mely természetesen kőzetenként nagyon eltérő lesz, az 1. ábra szerint a löszben 6-8 mm, a homokban 50 mm körüli. A kritikus mélység alatti tartományban a talajvíztükör mélységének változása csak jelentéktelen változást okoz a beszivárgásban.