Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

VizügyiKözlemények, LXXXIV. évfolyam 2002. évi 4. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK A VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS GYAKORLATI KÉRDÉSEI MAGYARICS ANDRÁS A vízkár-elhárítás fogalomköréből mindenki számára ismert az ár- és belvízkár elleni védekezés, de kicsit méltatlanul háttérbe szorul hanriadik ága, a vízminőségi kárelhárítás. Kevesebb szó esik róla, pedig a vízminőségben esett kár mértéke felér, olykor vetekszik egy-egy árhullám okozta kárral. A vízminőségi kár is vízkár, de nem a víz által okozott, mint az ár- vagy belvíz, hanem a víztestben történt szennyeződés okozta kártétel. 1. A vízminőségi kárelhárítás fogalma A fogalom látszólag könnyen definiálható, de még akik a gyakorlatban müvelik, azok is gyakran emlegetik - helytelenül - „vízminőség védelem"-ként. Ez a megfogalmazás nem szabatos, mert bár a vízminőségi kárelhárítás valóban a vízminöség-védelem érdekében történik, annak csak egy — nem elhanyagolható — része. Sok tévedés okozója a fogalom tisztázatlansága, nem megfelelő alkalmazása. A „vízminőség" fogalma is tág határok között, több szempont szerint értelmezhető. A vízvizsgáló laboratóriumokban folyamatosan végzik a különböző víztesteknek a bennük lévő komponensek megállapított határértékéhez viszonyított értékelése alapján történő minősítését és osztályba sorolását, ez azonban a gyakorlatban nem mindig nyújt biztos támpontot a szennyeződés megállapításához. Abszolút értéket nehéz lenne meghatározni, az adott vízhasználat döntheti el, hogy a víztestet szennyezettnek tekintsük, vagy sem. Ami az egyik esetben szennyezésnek minősül, a másikban nem. Ami pl. nem jó a halaknak, felhasználható öntözésre, ami nem jó öntözésre, még alkalmas lehet vízi sportokra, strandolásra, ami jó fürdésre, nem használható ivóvíznek — tehát abszolút értékhez kötött paraméter nem állítható fel. ,A vízminőségi kárelhárítás a vizek előre nem látható események vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására, illetőleg mérséklésére irányuló tevékenység." (KSZI 2001). Ezt a meghatározást a 132/1997. (VII. 24.) Kormányrendelet tartalmazza, amely a vízminőségi kárelhárítás jogi szabályozásának egyik fontos - ha nem a legfontosabb - eleme. Látható, hogy a definíció nem tartalmaz pontos útmutatást arra vonatkozóan, hogy mi is tekinthető valójában vízminőségi kárnak. Különbséget kell tenni a felszíni és felszín alatti vizekben történő szennyeződés, vízminőség-romlás között is - más és más elbánást igényelnek. A felszíni vizek esetéA kézirat érkezett: 2003. III. 29. Magyarics András oki. vízépítő mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság közigazgatási szakmai tanácsadója.