Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
4. füzet - Klemeš, Vit: A simuló eloszlásfüggvények és az L-momentumok fetisizálása a hidrológiában
646 Vit Klemes helyekkel) helyettesített—F-koordináták fokozatosan növekvő hatványait alkalmazva, egymástól eltérő módon kezeli az egyes észleléseket, amikoris különböző - de nem a Természet, hanem az elemző által hozzájuk rendelt - súlyszámokkal súlyozza őket. 6. Következtetések A tanulmány azt kivánta bizonyítani, hogy a hidrológiai gyakoriság-elemzésnek az utóbbi 50 évben bekövetkezett matematizálódása nem növelte a nagy szélsőértékek becsléseinek a megbízhatóságát, tehát nem javította a lehetőségeinket azon létesítmények biztonságának a meghatározására, amelyeknek a tervezési jellemzői ezeken a becsléseken alapulnak. A napjainkban használatos eloszlási modellek, habár szigorú matematikai mezbe bújtatva, semmivel sem alkalmasabbak - hanem inkább még kevésbé alkalmasak - a ritka események valószínűségeinek a becslésére, mint a tartóssági görbék 50 évvel ezelőtt, „szemmértékkel" végzett meghosszabbításai. Ez azért van, mert napjaink módszerei fokozott mértékben támaszkodnak az észlelési adatsoroknak azokra a részeire, amelyek vagy félrevezető információkat tartalmaznak a nagy szélsőértékekről, vagy pedig teljesen érdektelenek, mivel akármelyik modell illeszthető hozzájuk. így tehát a gyakoriság-elemzési elmélet nagyobb része, bármilyen szigorúnak és elegánsnak túnik is, hamis, sőt veszélyes. Olyan tudás illúzióját kelti, amely nem létezik, s ez az illúzió jóval veszélyesebb, mint a tudatlanság tudata. A hidrológiai szélsőértékeket természetesen figyelembe kell venni minden olyan esetben, amelyben felvetődik a vízzel kapcsolatos létesítmények biztonsága, akár meg tudjuk határozni tudományosan ezen események valószínűségeit, akár nem. Ortega y Gasset ugyanis már fél évszázada kimondta: „Az élet nem várhat, amíg a tudományok tudományosan meg nem magyarázzák a világmindenséget". Addig találgatásokra vagyunk utalva, ám terméketlen lenne e találgatásokat a szigor és tudományosság aurájával bevonni. A becsületes gyakorlat érdekében inkább - az eloszlásfüggvények felső szakaszai extrapolálására vonatkozó hiteles tudományos bázis jelenlegi hiányával összhangban — professzionális egyetértésben, az egyszerű extrapolációs eljárásokat célszerű alkalmazni (Klemes 1987). Közben folytatni kell az érdemi munkát a „hidrológiai kockajáték" megértése érdekében (Eagleson 1972, Klemes 1978). IRODALOM Barrows, H. К:. Floods - Their hydrology and control. McGraw-Hill, New York, N.Y. 1948. Committee on Techniques for Estimating Probabilities of Extreme Floods : Estimating probabilities of extreme floods. Nat. Acad, press, Washington, D C. 1988. Cunnane, C:. Unbiased plotting positions - a review. J.Hydro., Amsterdam, The Netherlands, 37. 1978. Eagleson,P. S. : Dynamics of Flood Frequency. Water Resources Research, 8, 4, 1972. Encyclopedia of Statistical Sciences : Vols. 1 to 9, S.Kotz, N. L. Johnson and С. B. Read, eds., John Wiley & Sons, New York. N.Y. 1982-1988. Feller, W.\ An introduction to probability theory and its applications. Vol.1., Second edition, John Wiley, New York, N.Y. 1966. Fiering, M. B:. Reservoir planning and operation. Stochastic approaches to water resources, Vol. II, Ch. 17, H. W. Shen, Fort Collins, Colorado, 1976.
