Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Klemeš, Vit: A simuló eloszlásfüggvények és az L-momentumok fetisizálása a hidrológiában

638 Vit Klemes 5. ábra. Az 1/b ábra eloszlási görbéjének 500 ,, azonos valószínűségű realizáció " alapján szerkesztett „bizonytalansági zónája ", valamint a görbék felső végeinek különböző lehetséges extrapolációi Fig. 5. "Uncertainty zone"for the "probability plot" in Fig. lb, based on its 500 "equally likely realizations ", and some possible extrapolations of its upper tail Bild 5. Die „ Unsicherheits-Zone" von 500 Realisationen „gleicher Wahrscheinlichkeit" der in Bild 1/b gezeigten Verteilungskurve sowie die verschiedenen möglichen Extrapolationen der oberen Strecken dieser Kurven рис. 5. „Полоса неуверенности", составленная на основании 500 „реализаций одинаковой вероятности" кривой распределения на рис. 1/Ь, а также разные возможные экстраполяции верхних частей кривых felső szakaszaik tekintetében egymástól nagyonis eltérő-modell illeszthető. A harmadik és talán legfontosabb ok azonban az, hogy miután megtörtént egy adott modell illesztése, amelyről kimutatható, hogy valamely szokásos (90-95%-os) konfidenciasáv közepén helyezkedik el, a „konfidencia" fogalmát—valamilyen titokzatos pszichológiai folyamat révén - a sávról automatikusan kiterjesztik a teljes illesztett görbére. A modellt - még ha szóban tagadják is — most már nem csupán a sok-sok görbe „átlagának", hanem a „megbízható" extrapolációt inspiráló görbének tekintik. Egy kiváló német mérnök-professzor legutóbb azt panaszolta (

Schultz 1993), hogy az a javaslata, miszerint az illesztett modell (mondjuk) 5%-os felső konfidencia-határértékét — és ne magát az illesztett modellt — alkalmazzák a méretezési paraméterek meghatározásához, sok évtizedes pályafutása alatt „nem volt eladható a gyakorlat számára". A szokásoktól eltérően az 5. ábrához hasonlóan konstruált „bizonytalansági zóna" semmilyen „elméleti eloszlási modellre" nem utal és egyik ilyen modellt sem részesíti előnyben. Korántsem bíztat tehát arra, hogy valamely kiválasztott görbét vakon extrapoláljunk s arról a kívánt értékeket „leolvassuk", hanem sokkal inkább annak kemény átgondolására serkent, hogy milyen módon rajzoljuk meg ezt a görbét és meddig lehet értelme e görbe extrapolációjának (6. ábra). Ugyanis bárki, aki valaha is „éles-