Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Kozák Miklós: Vízfolyások szabályozásáról a tények alapján és a jövő szemszögéből

Vízfolyások szabályozásáról a tények alapján és a jövő szemszögéből 595 energiatermelés, öntözés) érdekek sem indokolják, ott a szabályozás lehet szükségtelen. A folyó „visszakanyargósitása" nemcsak az árvízveszélyt és a jégtorlaszok kialakulását, de a kanyarok felgyorsult elfajulását is elősegíti. A szakszerűtlenül szabályozott folyók kedvezőtlen tapasztalatából általános, elmarasztaló következtetéseket levonni szakszerűtlenség. A vízellátás egyik legfőbb feltétele a vízkészlet-gazdálkodás és a folyók lefolyás-szabályozása, melynek - a víztakarékosságon kívül - nincsen alternatívája. Lefolyás-szabályozás nélkül nincs víztározás, enélkül nincs sem vízkészlet-gazdálkodás, sem a természeti erőforrásokat védő megujjúló energiatermelés, ami a fenntartható fejlődés egyik legfőbb tényezője. Termelési és fogyasztási rendszerünk antiszociális, és ellentétes a fenntartható fejlődés követelményeivel. Döntéshozatalban is csak a több szempontú és a hosszú távú szemlélet fogadható el. A szakemberek állásfoglalásaikat mindig az örök érvényű fizikai törvényekre és önbecsületükre alapozzák. Teller (2002) szerint „a tudatlanság fenyegeti a jövőt". A világ villamos energia termelésének 19%-át a vízerőmüvek adják és még kétszer ennyi van kihasználatlanul. A vízenergia a legtisztább és leggazdaságosabb energia, mert forrását a természet körfolyamatai örökösen, megújítják. Csakis ezek képesek úgy kielégíteni korunk energia igényeit, hogy a jövő nemzedék érdekei ne sérüljenek. A kimerülő véges ásványi vagyonok (szén, olaj, földgáz) felélésére alapozott kalorikus energiatermeléssel a fejlődés nem biztosítható. Ugyanakkor világszerte (hazánkat kivéve) elismert tény, hogy a vízerőművek a természet- és a környezetvédelem legföbb tényezői. Ne feledjük: a víztározók a vízkészlet-gazdálkodás trezorjai, melyek nélkül nincs sem vízgazdálkodás, sem árvízvédelem, sem környezetvédelem, sem fenntartható fejlődés. IRODALOM Cotilion, J

: The High Assuan Dam. ICOLD Symposium. Kairó, 1993. Domokos M: A Duna-vízgyüjtöbeli országok hidrológiai együttműködésének három évtizede. Vízügyi Közlemények. LXXXIII. évfolyam, 1. íuzet, 2001. Du, С. : A Brief Description of the Three Gorges Project. Univ. of Karlsruhe. 2000. Dumonl, I. F. : Neotektonics and River of Amazon Headwaters. ASCE. 1994. Dunka-Fejér— Vágás: A verítékes honfoglalás. A Tisza szabályozás története. VIZDOK, Budapest, 1996. Fischer, K. J.: Fluvial Geomorphology and Flood Control Strategies: Sacramento River, California, ASCE, 1994. Hajós В.: Vízfolyások szabályozása а XXI. sz.-ban. Vízügyi Közlemények. LXXXIII. évfolyam, 1. füzet, 2001. H. R. W.: Hydro Review Worldwide. 2002. I. E. A.: Hyropower and the Environment. Vol I. Summary and Recomendation IEA. Hydropower Agreement. 2000. Iványi В.: A Tisza szabályozása és hajózhatóvá tétele céljából szükséges munkálatok. Vízügyi Közlemények 2. filzet, 1933. Kováts G.: A Tisza-szabályozás létesítményei, fejlesztésük. Magyar Hidrológiai Társaság, Debrecen, 1996. Kozák M.: A vizerő-hasznositás és a lefolyás-szabályozás mint a fenntartható fejlődés alapjai. Vízügyi Közlemények, LXXXIV. évfolyam, 1. fiizet, 2002. Kozák M.: A vízeröhasznosítás jelene, jövője, a társadalom és a környezetvédelme. Vízügyi Közlemények, LXXXIII. évfolyam, 1. fiizet, 2001. Kozák M.: Rövidesen áramot termel a világ legnagyobb vízerőműve. Energetika, X. évf. 2002. jan. Kozák M.-Rátky 1.: A hullámtér szélességének és beépítettségének hatása az árvízszintekre. Vízügyi Közlemények,LXXXI. évfolyam, 2. fiizet, 1999.