Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Kocsis Árpád: Vízgazdálkodási munkálatok a Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjén (1932-48)

Vízgazdálkodási munkálatok a Tisza kárpátaljai vizgyütöjén (1932—48) 567 képét károsan befolyásolta. A csatornát nem lehetett egyszerűen betömni, mert ebbe torkollott bele a hegyről lezúduló számos patak, és ez szállította a környező hegyvidék vizét az Ung folyóba. Ezen káros állapot megszüntetése iránti törekvés is befolyásolta a csehszlovák kormánytban, hogy a faúsztató csatorna helyébe erőmű-csatornát léte­sítsen, és az eddig csak kárt okozó vizet a gazdaság szolgálatába állítsa. Az „Ung-völgyi vízerőtelepek" rendszer (5. ábra) négy fö részre osztható: - az ókemencei vízkivételi mü; - az erőmücsatorna; - a fesödomonyai vízerötelep; - az ungvári vízerötelep A vízkivételi mü Ókemence község alatt épült (6. ábra). A víz terelésére az Ung­folyóban egy — részben faragott kővel burkolt - beton fixgát épült. A fixgát jobb part­ján egy 11 m széles fenékleeresztö van, amit elektromos meghajtású S/o/jey-táblás zsi­lip zár el. Természetesen a tábla kézi meghajtással is kezelhető. A zsilip mozgatása gall lánccal kombinált drótkötéllel történik. A fixgátra majdnem merőlegesen van elhelyez­ve a vízkivételi zsilipek sora. Négy darab ilyen zsilip van, melyek kezelése fogasriid útján kézi erővel történik. Az emelőszerkezetek a környezet stílusában tartott faházak­ba kerültek. Kiegészítő része még a fíxgátnak egy hallétra. A vízkivételi műnek csak terelő műként van jelentősége, tározás céljára nem jön számításba. Az erőmű-csatorna összesen 10,2 km hosszú. Az Ung folyóból 44,55 km-nél tor­kollik ki, és a 33,70 km-nél torkollik vissza a folyóba. A csatornába a hegyi patakok egész sora ömlik. Vízgyűjtő területük mintegy 40 km 2 és ezek vízhozamával együtt a csatorna vízszállítása 100 m 3/s lehet. 6. ábra. Az ókemencei vízkivételi mü

Next

/
Thumbnails
Contents