Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

4. füzet - Kocsis Árpád: Vízgazdálkodási munkálatok a Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjén (1932-48)

558 Kocsis Árpád elpusztította Tekeháza községet (Királyháza alatt) úgy, hogy a községet a Tiszától távolabbi magasabb területen kellett újjáépíteni. Ekkor és egy év múlva Eszeny községnél, illetve Zsurknál is átszakadtak a töltések és mintegy 13 000 kh-at (74,80 km

2) öntött el az árvíz. Figyelemreméltó, hogy a szabályozások elvégzése alatt és után bekövetkezett nagyobb gátszakadások következtében az elöntések nagysága (/. táblázat) a Tisza völgyében kedvezőtlenül alakult: I. táblázat Az árvíz éve Elöntött terület Az árvíz éve ezer kh. km

2 1876 231 1330 1878 111 640 1879 156 900 1881 84 480 1888 387 2250 Az árvízkárok növekedése azzal a kedvező következménnyel is járt, hogy az árterületi érdekeltségek a katasztrofális árvizek után készek voltak nagyobb terhek viselésére is és a minimális töltéserősítések helyett nagyobb biztonság kiépítését szavazták meg. A nagyobb mértékű töltéserősítéseknek pedig az lett az eredménye, hogy a Tiszán 1920-70. között csak néhány helyen történt nagyobb gátszakadás. Ezek is jórészt lokális hiányosságok miatt (1919-ben Csongráddal szemben, 1933-ban TiszaújlakTiszabökény, 1947. decemberben Tiszaújlaknál és a tivadar-kisari hídnál, 1970-ben Tiszaújlak fölött mindkét parton). A folyószabályozási célok között az árvíz biztonságos levezetése mellett elsődlegesen még az akkori közlekedés fejlettségének megfelelően a hajóút biztosítása szerepelt. A vízi közlekedést akkoriban 20-1001 teherbírású „hajókkal", bárkákkal bonyolították. Az elképzelések szerint a Tiszát Tiszaújlakig, a Latorcát Munkácsig kívánták „hajózhatóvá" kiépíteni. A közlekedés fejlesztésében azonban a vasút győzött, később pedig a közúti áruszállítás vált jellemzővé, végül a folyószabályozások eredményeként csak a kompok működtetése lett biztonságosabb. A folyószabályozás eredményeként a Tisza Váritól Csapig teijedő szakaszán 29 átvágást (Szarka 1910), a teljes hosszon pedig 1890-ig 112 mederátvágást végeztek. Eredményeként a Tisza hossza 1419 km-ről 966 km-re csökkent, ami 32%-os rövidülést jelent. 4. Az 1920-44. közötti vízgazdálkodási munkálatok 4.1. A Tiszabecs fölötti Tisza-szakasz („A " terület) Az első világháborút lezáró trianoni békekötés után a magyar vezetők jelentős része nem maradt meg a helyén. Egyesek Magyarországra távoztak, másokat elbocsátottak, mert nem tették le az új államra a hűségesküt. Az újonnan jött cseh ill. szlovák tisztviselők főleg az államigazgatásba kerültek.