Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
1. füzet - Rátky István-Kovács Sándor-Váriné Szöllősi Irén: A Vezsenynél tervezett hullámtéri csatorna hidraulikai hatásának elemzése
A Vezsenyné I ter \> ezett hullámtéri „csatorna " hidraulikai hatásának elemzése 53 tásával), megkönnyítjük az oda be- és kifolyást (a be- és kifolyási helyen a nyárigát teljes elbontásával), valamint töltések közötti megvezetéssel határozott irányú áramlást biztosítunk. Röviden: az árapasztó „csatorna" minden „csatorna"szerü tulajdonsága a vízszintcsökkentést segíti elő. Végeredményben a főmeder és a „csatorna" vízvezető-képességének és a kiágazási-befolyási pontoknál kialakuló szintkülönbségeknek és vízhozamoknak megfelelő hidraulikai, dinamikai egyensúly áll be. Ha túlzottan megkönnyítjük a csatornába fentről való befolyást, akkor kevesebb akar (tud) oldalról befolyni — az egyensúlyhoz már nem sok szükséges — és fordítva. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy fent semmit nem kell beengedni, ezzel biztosítva a minél nagyobb oldalról befolyást. A kifolyó vízmennyiségeknek vissza is kell folyni hosszmenti átbukással és koncentrált visszafolyással. Ezek lehetősége, körülményei szintén befolyásolják a szintcsökkenést. Van egy, a rendszer geometriai és hidraulikai viszonyaitól függő dinamikus állapot, amelynél a fent koncentráltan kivezetett és az oldalról kibukó hozamok a legnagyobb szintsüllyedést adják, a „csatorna" nélküli állapothoz képest. 3.5. Az 1998. és az 1999. évi árhullámok szimulációja A különböző kialakítási változatok hatásának összehasonlításához megfelelőbb volt a 2. ábrán megadott szabályos, mint egy egyedi, valós árhullám. Számításainkat azonban elvégeztük a szolnoki szelvény 1998. novemberi és 1999. márciusi észlelt árhullámai tényleges adataival is (4. ábra). Most is összetett szelvényű mederben számoltunk. Szigorúan követtük a szolnoki szelvénynél e két árhullámnál a mért hidraulikai jellemzőket: a hullámtérre a kilépés -6,50 m-nél, —1100 m 3s~'-nél történt. A 1998. évi árhullám maximális vízhozama Q m3 x = 2161 m 3s~', # ma x = 8,97 m-rel, a hullámtéren -2,5 m-es mélység mellett vonul le. Ugyanezen jellemzők a 1999. évi árhullámnál! Qmax ~~ 2403 m 3s //щах — 9,74 m és 3,25 m hullámtéri vízmélység. Célunk az volt, hogy megbecsüljük, mekkora vízszintváltozást eredményezett volna egy 500 m széles árapasztó „ csatorna " a 1998. és a 1999. évi árvizek levonulásában. Az árapasztó csatornák hatását „csatorna" nélküli kialakításhoz viszonyítva mindkét nyárigát magasság esetén megvizsgáltuk. Mindegyik változatnál azonos, ,jó ' vízvezetési tételeztünk fel a nyárigát fölött a hullámtér irányában és vissza. Az eredményekből az 5. ábrán a 1998-as árhullámnál számolt vízszintek felső burkoló görbéit mutatjuk (a vezsenyi kanyarnál és annak közvetlen környezetében). Az ábrán az ,engedélyes' (M = 1 m), a,tényleges' (M- 2,2 m), és a nagyobb hullámtér elöntése nélkül ( M = oo) kialakuló burkoló görbéket adtuk meg. Ez utóbbinál a főmederhez csak egy 540 m széles hullámtér csatlakozott, a vezsenyi kanyar széles hullámtere nem vett részt a víz levezetésében. Meghatároztuk az 500 m széles árapasztó „csatorna" vízszintcsökkentését különböző nyárigát magasságok (M) esetén (II. táblázat).
