Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Rátky István-Kovács Sándor-Váriné Szöllősi Irén: A Vezsenynél tervezett hullámtéri csatorna hidraulikai hatásának elemzése

Vízügyi Közlemények, LXXXIV. évfolyam 2002. évi 1. füzet A VEZSENYNÉL TERV EZETT HULLÁMTÉRI „CSATORNA" HIDRAULIKAI HATÁSÁNAK ELEMZÉSE Dr. RÁTKY ISTVÁN, Dr. KOVÁCS SÁNDOR és VÁRINÉ SZÖLLÖSI IRÉN A műszaki beavatkozások hidraulikai hatásának számítása numerikus hidraulikai modellekkel ma már lehetséges. E lehetőség kiaknázása azonban igen nagy munkával jár. Elfogadható eredményeket csak szabatos feladatkitűzés esetén kaphatunk. Ennek részei: a lejátszódó hidraulikai jelenséget jól leíró matematikai-hidraulikai összefüggések, ezek megoldásához szükséges mellékfeltételek (kezdeti és határfeltételek) és megfelelő alapadatok (geometriai és hidraulikai). Ma még csak fejlesztés alatt állnak az olyan szimulációs módszerek, amelyek a Tisza teljes vízgyűjtőterületére vonatkozóan, részletekbe menően megadják a beavatkozások hatásait. Ha csak a folyó szűkebb környezetének vizsgálatára szorítkozunk, akkor is igen összetett a feladat (Nagy 2001, Váradi 2001, VIZITERV-VITUKI-THES1S 2001). A Tisza magyarországi szakaszára gondolva ez ~580 fkm hosszú folyószakaszt jelent, néhol több km széles hullámtérrel, meder és hullámtéri tározóval ( Tiszalök és Kisköre), továbbá - modellezési szempontból lényeges-mellékágakkal együtt közel 1000 fkm az a folyórendszer, amit egy korrekt modellezéshez egyszerre figyelembe kellene venni. Ez óriási mennyiségű adat beszerzését és kezelését igényli. Ekkora területre kiterjedő adattömeg —a modell által kívánt - közel azonos minőségének biztosítása gyakorlatilag megoldhatatlan. Tovább nehezíti a feladatot, hogy a folyóban és hullámtéren történő lefolyás matematikai-hidraulikai modellezésének ma még vannak fehér foltjai. Pl. a főmeder és a hullámtér közötti vízforgalom (1D modellben), nyárigátakon való átbukás, hullámtéren kis vízmélység esetén a vízmozgás, a bearányosítás problémái stb. A nehézségekre gondolva nem látjuk fölöslegesnek a teljes rendszerből kiragadni néhány lényeges elemet, és azokat vizsgálni. Ezt tesszük, amikor a meanderező Tisza egy jellegzetes szakaszán a vezsenyi kanyar közvetlen környékén kialakuló vízmozgást modellezzük. A vízmozgást szabadfelszínü, egydimenziós, fokozatosan változó, nempermanens hidraulikai modellel közelítettük. Az elkerülhetetlen közelítések ellenére - véleményünk szerint—a vizsgált beavatkozások hidraulikai hatásának nagyságrendjére, trendjére megfelelő értékeket kapunk. A kézirat érkezett: 2002. június 4. Dr. Rátkv István oki. mérnök, Ph.D., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének docense. Dr. Kovács Sándor hidrológus-mérnök, kandidátus, a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) osztályvezető-helyettese. Váriné Szöllösi Irén hidrológus-mérnök, vízgazdálkodási szakmérnök, a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) főtanácsosa.