Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Magy ar hidrológus szakértői csoport Algériában 453 A magyar szakértői csoport algériai szakmai felügyelője mérnökdoktori értekezést készített a témakörben (Demmak 1982). Hét év hordalékhozam-mérési eredményre alapozva különböző vízrajzi, medermorfológiai, csapadékjárási és hidrológiai adottságú vízgyűjtőterületeken számszerűsítette a vízerő jellemzőit. Értelmezte a fajlagos hordalékhozamot, amelynek becslésérc háromváltozós, lineáris összefüggést határozott meg. A csapadék és a medermorfológiai változók együtthatóit 30 vízfolyás, illetve vízgyűjtőterület mérési adatai alapján számszerűsítette. Értekezését Franciaország egyik legnevesebb egyetemén (Université Picric et Marie Curie, Paris) védte meg 1982-ben. A fajlagos hordalékhozam becslésére négy- és hatváltozós, nemlineáris hatásvizsgálati függvények is készültek (Déri 1987). Ezek lehetővé teszik a hordalékhozam számszerűsítését a vízgyűjtőterület átlagos évi csapadékösszege, átlagos évi hőmérséklete, erdöborítottsága, szántó- és legelőterülete függvényében. A hatásvizsgálati függvény segítségével számszerűsíthető a fajlagos hordalékhozam változása a hatótényezők (csapadék, hőmérséklet, területhasználat) megváltozásának függvényében. A völgyzárógátas tározóterek hosszú távú feliszapolódási folyamatának és törvényszerűségeinek a tudományos vizsgálati eredményei (Sárváiy 1983) a budapesti Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam tananyagának részét képezik. A Tanfolyamon az 1980 és 2000 közötti időszakban három algériai okleveles mérnök is részt vett. A Budapesti Műszaki Egyetem végzős mérnökhallgatója Balkacemi Mohamed diplomamunkájában az átlagos évi felszíni lefolyás és a vízgyüjtöterületi erdőborítottság változása közötti összefüggéseket írta le és elemezte a magyar hidrológus szakértői csoport által összefoglalt alapadatok felhasználásával, illetve továbbfejlesztésével (külső konzulens: Déri J.). Az algériai hidrometriai hálózat felülvizsgálatának és optimalizálásának tapasztalatai Sárvárv (1990) szerint a fejlődő országokban - a mérőállomások helyének, a hálózat sűrűségének, a mérési módszerek és technikák felülvizsgálati gyakorisága számottevően nagyobb, mint Európában, ugyanis gyakran néhány év alatt a tervezettől eltérő vízfolyás-szelvényekre vonatkozóan is jelentkezik adatigény, - a nagy vízsebességek (2-5 m/s), a szélsőséges vízszintingadozás, a nagy hordaléktöménység, a mérőhely időszakos elzártsága miatt az Európában használatos mérési eszközök és módszerek általában nem használhatók, illetve módosítást igényelnek, - a rendkívüli árvízi helyzetekre vonatkozó naprakész mérési utasítások hiánya a szakszemélyzet képzettsége és felszereltsége nagyobb felülvizsgálati gyakoriságot igényel, mint Európában, - a rövidtávú területfejlesztéshez szükséges gyors adatbeszerzésre irányuló hálózatokat ki kell egészíteni a közép és hosszú távú fejlesztés adatszükségletét figyelembevevő hidrometriai hálózati állomásokkal, - a hálózatfejlesztési tapasztalatok és a felülvizsgálati eredmények dokumentálása és a publikálása fontos tényező a környezet, a vezetők és a szakértők gyorsan és váratlanul változó világában.