Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXX1V. évfolyam 2002. évi 3. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK MAGYAR HIDROLÓGUS SZAKÉRTŐI CSOPORT ALGÉRIÁBAN DR. DÉRI JÓZSEF A magyar hidrológus szakértői csoport egy évtizedes (1972-81) algériai munkássága eredményeként feltárt és összefoglalt tudományos, műszaki ismeretek, az alapadatbázisok és szakmai tapasztalatok jelenleg is hasznosulnak és a jövőben számos szakterületen újrahasznosíthatok, különös tekintettel az adathiány-pótlásra, a felszíni vízkészlet becslésre és a nemzetközi vízügyi együttműködések előkészítésére. 1. Adottságok és feladatok Algéria hatalmas területének (2,381 millió km

2) 56%-a sivatag, 24%-a szántó, 20%-a erdő. A nemzeti jövedelem termelésében meghatározó tényező a mezőgazdaság (45%, 1971). Jelentős mértékű a népszaporulat. A lakosság: 12,9 millió fö volt 1971ben, 20 millió 1988-ban. A sivatag és a tenger között húzódó 200-300 km széles és több mint 1000 km hosszú, labilis éghajlatú országrészben az árvíz és a szárazság kockázata igen jelentős (Caroff-Sinthe 1958). A heves árvizek és gyakori aszályok, valamint a helyenként kedvezőtlen agrotechnika és a túllegeltetés együttes hatására évente 20 000 km

2 legelőterületet ér súlyos eróziós károsodás. A víz- és a szélerózió hatására évente 1—4 mm letarolódás mutatkozik, ami jelentős mértékben hozzájárul az elsivatagosodáshoz. A sivatag északi irányú továbbterjedésének megfékezésére országos programot fejlesztettek ki, ugyanis az ország mezőgazdaságilag értékes területének közel 75%-át az erózió és az elsivatagosodás veszélyezteti. Mindezt súlyosbítják az erdőtüzek, amelyek évente átlagosan 300 km

2 erdőt semmisítenek meg. Az erózióvédelem hiánya miatt a völgyzárógátas víztározók rövid idő alatt feliszapolódnak. Algéria lakossága a század eleje óta meghatszorozódott, a talaj termöereje jelentősen csökkent, ennek megfelelően növekedett a környezetgazdálkodás intenzív módszereinek a jelentősége. 1975-ben az öntözésre berendezett mezőgazdasági területet 4000 km

:-re becsülték. Az öntözéses vízkészlet-gazdálkodás fejlesztése a labilis éghajlati és a szélsőséges időjárási adottságok miatt nehéz és kockázatos feladatot jelent, különös tekintettel a vízi létesítmények méretezése és a hasznosítható vízkészletek meghatározása szempontjából. Mindezzek kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a lakosság rendkívül érzékenyen reagál a vízügyi infrastruktúra alul- vagy túlméretezéséből fakadó feszültségekre. A kézirat érkezett: 2002. XII. 10. Dr. Déri József oki. vízépítőmérnök, hidrológus szakértő, a VITUK.I Rt. ny. tud. főmunkatársa, az Algériában dolgozó szakértői csoport vezetője (1976-1977).