Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer 439 Erősség: - Szakmai alaptörvények (vízgazdálkodási környezetvédelmi és természetvédelmi) rendelkezésre állnak, az alapelvek korszerűek. — Az EU jogharmonizáció még a VKI megjelenése előtt döntő többségében megtörtént. - Az igazgatás eljárási rendje koordinatív. Az igazgatási rendszer területileg jól kiépített és jól szervezett, alapelveiben vízgyűjtő-orientált, de léteznek a a szubszidiaritás elemei is (önkormányzatok, régiók). — A szakmai háttér évszázados kiélezett vízgazdálkodási helyzetek kezelése során alakult ki. Erősségét bizonyította az elmúlt évek rendkívüli árvizeinek kivédése során. Gyengeség: - A rendszerváltozás gyors jogrendszeri változásai nehezen követhetők a gyakorlatban, változó tulajdonviszonyok jogkörök és feladatok. — A szakmai részletszabályok száma igen nagy, áttekinthetetlen. — Alacsony színvonalú a jogkövetés, a törvények elvei és a gyakorlat között gyakori az ellentmondás. - A kormányzati munkamegosztás 1990-től megbontotta a vízzel foglalkozó igazgatási szervezet egységét és egymással konkuráló állami szervezeteket eredményezett. - Az önkormányzatok igazgatási szerepkörének nincs meg a megfelelő szakemberi háttere. — Az engedélyezési eljárás bonyolult. 2.2. Integrált vízgazdálkodás Erősség: - A magyar vízgazdálkodás hagyományosan hosszú-távú jövőképre alapozta a tevékenységét (központi tervezés 1990-ig). - Létezik korszerű alapelveket és célkitűzéseket megfogalmazó vízügyi és környezetvédelmi politika. - A Kárpát-medence természeti adottságaiból adódó helyzetünk következtében a magyar árvízés belvízvédelem szakmai felkészültsége, szervezettsége, ütőképessége kiemelkedő. - Erős szakmai centralizáltság. - Kiépült nemzetközi kapcsolatok a határvízi együttműködésben. Gyengeség: — A szakmai-, területi és idöbontású tervezés, mint jogszabályi kötelezettség megszűnt. — Annak ellenére, hogy 7 minisztérium érintett, vízgazdálkodással foglalkozó tárcaközi szervezet csak 2001-ben alakult, a VKI bevezetésével kapcsolatban. - A víz-politikába — részben az 1990 és 2002 között fennálló kormányzati munkamegosztás következtében is —nem elég hangsúlyosan épültek be a környezeti-ökológiai követelmények, illetve zavar mutatkozott az együttműködésben. - Kisebb eredményektől eltekintve (pl. Területi Vízgazdálkodási Tanács) a koordinatív fórumok szegényesek. - A terület és településfejlesztési tervezésben nem jelennek meg megfelelő hangsúllyal a vízgazdálkodás szempontjai — nincs megfelelő szerveződés ennek érvényesítésére.