Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Reich Gyula-Simonffy Zoltán: Az integrált vízgazdálkodást támogató magyarországi intézményrendszer

430 Reich Gy.—Simonffy Z. — vízügyi célelőirányzat (VICE), amelyet a vízgazdálkodási törvényben meghatározott közcélú feladatok ellátására kell fordítani (a vizek kártételei elleni védekezés, a vízkészletek védelme, a takarékos és gazdaságos vízhasználat/ivóvízhasználat, közcélú vízi létesítmények létesítése, fejlesztése, a vízrajzi tevékenység fejlesztése, a vízgazdálkodási kutatás és műszaki fejlesztés) — környezetvédelmi célelőirányzat (KAC), amelyet meghatározott vízvédelmi feladatokra lehet felhasználni. — A gazdaságfejlesztési célokat szolgáló Széchenyi-terv keretében rekreációs célokra, belvízrendezésre, meliorációra és öntözésfejlesztésre. A támogatási rendszer rendkívül nagyszámú elemet tartalmaz, ezek összhangjának nincsenek meg az intézményes biztosítékai. Passzív szabályozók az árak, a járulékok és a bírságok. A központi állami támogatás a vízgazdálkodási beruházásokban mintegy 50%-os arányt ér el. A támogatás összege az elmúlt években meghaladta a 100 milliárd Ft-ot. Ugyanakkor a támogatási rendszer mind költségvetési szempontból, mind a célok meghatározása oldaláról rendkívül széttagolt. Sem eszközök, sem fórumok nincsenek az egymástól elkülönülő szakmai célok és területileg is differenciált feladatok közötti összhang biztosítására. A szétforgácsoltság szinte lehetetlenné teszi a célra orientált, hatékony működést és egyeztetést. 1. 20. Milyen céllal szedik be az adókat, járulékokat, dijakat, büntetéseket? Speciális, a vízzel kapcsolatos adó nincs. A vízkészletek használatáért vízkészletjáruiékot kell fizetni. A befizetést az ún. „vízügyi célelőirányzat" (VICE) javára kell teljesíteni. A helyi jelentőségű közcélú vízgazdálkodási feladatok ellátására létrejövő vízgazdálkodási társulatok a feladataik ellátására érdekeltségi hozzájárulást szednek. Ez a föként belvízelvezetést ellátó vízi társulatok esetén területarányos, a vízi közmüvek fejlesztése esetén ingatlan-egységre van vetítve. A beszedett pénzt közvetlenül az adott célra fordítják. Az érdekeltségi hozzájárulás (szükség esetén) adó módjára behajtható. A vízjogi engedélyezési eljárásért illetéket kell fizetni. Az illeték a központi költségvetést illeti. Az emissziós határértéket meghaladó, élővízbe vezetett szennyvíz bevezetése esetén szennyvízbírságot kell fizetni, ami az ún. „környezetvédelmi célelőirányzathoz (КАС)" kerül. Ha a bevezetés szennyvízelvezető műbe történik, akkor csatornabírságot kell fizetni, ami a vízközmű-szolgáltatóé (ill. annak 2%-a az eljáró hatóságé). 1.21. Megfelelő-e az szabályozók célja? Mihez kötődnek? A meglevő konstrukció önmagában koherens, de a tapasztalatok alapján időrőlidőre finomításra szorul (különösen aktuális lenne a vízkészletj árulék további differenciálása).