Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
3. füzet - Nagy László: A Három-Szoros-Vízerőmű
3% Nag }' László 8.5. A vízerőmű hatása a folyam öntisztulására Környezetvédők és -szakértők csoportja szerint a vízerőmű megépülésével jelentősen csökken a folyam öntisztuló képessége. A folyamba ömlő toxikus vegyszer, valamint tisztítatlan szennyvíz az erőmű miatt sokkal lassabban semlegesítődik majd, mint korábban. 1991 -es statisztikai adatok szerint a Jangce partján fekvő 22 város éves szennyvíz-kibocsátása 6,23 milliárd tonna és ennek nagy része mindenféle tisztítás nélkül, közvetlenül ömlik a folyamba, óriási mértékben szennyezve ezzel a környezetet. A közvetlen parti városok 192 szennyvíz-bevezetésén évi 3,27 milliárd tonna szennyvíz kerül a folyamba, ami az 1982-es értéket 34%-kal haladja meg, vagyis az éves átlagos növekedés 3,3% körül van. A nagy mennyiségű szennyezőanyag miatt, a folyam veszélyes anyag tartalma meghaladja a megengedett határértéket. A folyam erös sodrása, a széles vízfelület, valamint a folyam jelentős oldóképessége miatt az átlagos káros anyag koncentrátum azonban határértéken belül van. A folyam szennyezésének további sajátossága, hogy a szennyvíz leggyakrabban közvetlenül a folyópartról kerül a vízbe, olyan részen, ahol a víz még sekély és a sodrás is jóval gyengébb, mint a folyómeder belső részén, ezért a káros anyag eloszlása nem egyenletes ( TGP 2002). 9. Műemlékvédelem A Három-szoros-vízerömü tározóterében műemlékekben gazdag terület kerül víz alá. Ennek kapcsán a kínai műemlékvédőknek bőven akad tennivalójuk. Először is a mozdítható relikviákat kell biztonságos területre szállítani. Ezzel párhuzamosan a térségben számos új ásatás is folyik, amelyek eddig igen kedvező eredményekkel kecsegtettek. A térség összesen 1238 műemléki lelőhelye közül 845 Csunking városhoz tartozik, a többi Hupej tartományban található. 1997. szeptemberét követően műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek a tervezett tározó 70%-át átvizsgálták és 62 lelőhely megóvásáról részletes tervezetet készítettek. Az ásatások során a kutatók gyakran találnak meglepő leleteket. Ilyen például egy frissen feltárt kőkorszaki lelőhely, vagy sírok a Hadakozó Fejedelemségek (i.e. 475—221 ) korából, továbbá Tang (618-907) és Song (960-1279) korabeli mezőgazdasági földek. Ezek a lelőhelyek támasztják alá a történeti forrásokban ritkán felbukkanó helyi kultúrák eredetét és fejlődését. A feltárt műemlékeket konzerválás után helyi múzeumokban például Három-szoros terv keretében létesített Jicsang városi múzeumban helyezik el. Nem tudni azonban, hogy a műemlékek mekkora részének jelent a tározó halálos ítélet. Mivel a Jcmgce völgye a kínai civilizáció egyik hagyományosan is elismert bölcsője, a Háromszoros régió igen gazdag műemlékekben. Jelenleg a víztározó megépítése kapcsán elárasztással veszélyeztetett műemlékek száma 1208 db, ezek közül egyetlen műkincs élvez országos szintű védettséget, a Csunking város Fulin kerületében található, sziklába vésett Tang-kori halfigurák (i.sz. 763). Tartományi, illetve városi védettséget élvező műemlékből 5 db található a régióban. A legfontosabb műalkotások — mint például a Fengdu-hegy relikviái, Fengzsihez tartozó Baidi város, vagy a Jicsangbeli Huanglin buddhista templom nem kerülnek víz alá.
