Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Nagy László: A Három-Szoros-Vízerőmű

A Húrom-szoros- vízerőmű 383 sincs a Szecsuáni-medencében tapasztalt lomhaságának, dübörögve halad tovább, s itt hajóvonták találkozása tiltott. A Deining folyó befolyásától a Hupej tartománybeli Dong járásig tartó szakasz a BoszorkánytWu)-szoros, a Három-szoros második leghosszabb szakasza, 40 km. A folyam 12, ezer méternél magasabb hegy között halad, a legmagasabb 1112 méterével a Shennii-feng a bal parton. A Boszorkány-szorost elhagyva, mintegy 50 km hosszon a folyam viszonylag széles, a Dunakanyarhoz hasonlító (kissé eltérő vízhozammal és vízmélységgel), 700-900 méter széles völgyben halad. A Xiang-xitöl lefelé Jicsang ( Yi Chang) város Nanjing Guan-torkolata közötti zátonyokban bővelkedő, sebes folyású szakasz a Xiling-szoros. A 74 km hosszú szoros több rövidebb szakaszra osztható. Legfelső a Nyugati-bérc-szoros, melynek az elején a BingShu és Bao-Jian hegyek után éri el a folyó a Qing-Tan zuhatagot. Alacsony vízállásnál cz a legveszélyesebb zuhatag, melyet az évszázadok alatt több hegyomlás és természetes rézsűcsúszás hozott létre. Lentebb haladva a Niu-Gan és Ma-Fei szorosok következnek, majd az épülő erőmű felett a Kong-Ling-szoros. Az erőmű alatt helyezkedik el a HuangNiu-xia-szoros, melynek vízállását már részben a Gezsuba-erőmü szabályozza. Sandouping belterületén, a szoros bejáratánál a bal parton tábla jelzi az 1870. évi áradáskor tapasztalt vízállást. A Három-szoros alsó részén túl kezdődik a kínai síkság, ami hagyományosan is a legérzékenyebb a Jangce rendszeres áradásaival szemben. Jicsang és Nanking között a folyó két partja mentén szélesen elterülő árvízveszélyes sík terület húzódik és egészen a folyam tengerbe ömléséig nincs több magas terület. Mégis a teljes árvíz mentesített terület kisebb, mint a Sárga-folyó ártere. Ez igen szerencsés mivel a Jangce-völgy a legnépesebb a világon, 250 millió embernek, kicsit kevesebb mint Kína egynegyedének ad otthont, és az ország rizstermelésének 70%-a innen származik. Ebből is látható, milyen fontos szerepet tölt be a régió Kína gazdaságában. A Sanxia Vízügyi Bizottság által kiadott tanulmány szerint az építendő gát helyét — 14 másik alternatívát is megvizsgálva — közvetlenül a Xiling-szorosbeli Sandouping felett jelölték ki. A gát helyén a geológiai körülmények roppant kedvezőek, a meder szikla anyaga teljesen ép, tömör gránit. A topográfiai adottságok is kedvezőek ahhoz, hogy a kulcsfontosságú létesítmény, az erőmű és a nagygát megépüljön. A gát tengelye a bal parton a Tanzi oromtól, jobb parton a Baiyan csúcsig tart úgy, hogy áthalad a folyómederben a kis Zhongbao szigeten. A sziget jobb oldalára esik a folyam főága. 3. A Három-szoros-vízerőmű tervének előzményei A XX. század közepéig a Három-szoroson át vezetett az egyetlen út a Szecsuánimedencébe. A partfalba vájt vagy a part mellett húzódó utakon hajóvontató emberek húzták fel a bárkákat. 1900-ban ment át a szorosokon az első, erre a célra épített gőzhajó a Felsö-Jangcéra. A gőzösöket is 100-200 kuli vontatta át a sellökön. Az első magyar aki átjutott a Három-szoros szűkületein, Kompolthy Jób volt 1905-ben. Felfelé lassú volt az út, 43 napig tartott. Lefelé elképesztő iramban haladt a hajó, az