Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Nagy László: A Három-Szoros-Vízerőmű

Vizügyi Közlemények. LXXXIV. évfolyam 2002. évi 3. füzet A HÁROM-SZOROS-VÍZERÖMÜ NAGY LÁSZLÓ Az 1949. óta eltelt több mint ötven év során Kínában vízerőművek és duzzasztók tízezreit építették fel, a gátak és tározók száma 1990-re meghaladta a 87 000-et. A Jangcén épülő vízerőmű, nem csupán irdatlan méreteinél fogva tarthat számot érdeklődésre. A Háromszoros jóval több, mint Kína egyik hagyományosan elismert turisztikai látványossága, varázslatos szépsége az évszázadok alatt festők, költök egész sorának képzeletét ihlette meg, számos legendában szerepel és a kínai tradíció szerves része. Ezek közül az egyik legismertebb történet a Boszorkány-szorosról szól. A Boszorkány-szoros kct oldalán emelkedik a Boszorkány-hegy 12 híres orma, melyek közül a Shennü (Istennő) orom szépségével, különleges formájával és magasságával tűnik ki. Minden nap ez köszönti elsőnek a hajnal rózsás felhőit cs minden este utolsónak búcsúzik a naptól, el is nevezték hát Hajnalváró-oromnak, dc mind a 12 orom története a mai napig elevenen él a nép emlékezetében. A legenda szerint Xi Wang Mu lánya. Yao Ji nem birta elviselni a Mennyei Palota unalmas magányát, ezért 11 nővérével és húgával lejött a Jangce partjára. Észrevették, hogy a Jangcéban 12 vízi sárkány riogatja az embereket és isteni erejüket felhasználva a 12 vízi sárkányt 12 heggyé változtatták elzárva a víz útját, így alakult ki a Szecsuáni-medence. Am a hegyek elálltak a folyam útját és hatalmas áradást okoztak. Ekkor érkezett a helyszínre Nagy Yü. a folyók szabalyozásának és a hegyek „átfúrásának" mestere, hogy szabályozza a folyamot. A jóindulatú, halhatatlan testvérek elhatározták. hogy segítenek neki. Először is átadták neki az Égi Könyvet, majd segítették a hegy átfúrásában, így jött lctre a Három-szoros. Ettől fogva a Jangce kelet felé folyt és gazdaggá tette az ott élő embereket. Yao Ji és a többi 11 testvér pedig nem vágyott visszamenni a Mennyei Palota hűvös és rideg csarnokaiba, inkább hegyorommá változtak (hatan a bal és hatan a jobb parton). Yao Ji-böl lett a Shennü csúcs. A mai napig ott kémlelik a Három-szoros vidékét és figyelik a magasból az embereket. 1. A Jangce és árvízvédelme Kína folyóvizekben igen gazdag. Több mint 1600 azon folyók száma, melyek vízgyűjtő területe az 1000 km

2-t meghaladja. Együttes hosszuk 226 800 km, aminek csaknem a fele, 109 000 km hajózható. Évi átlagos vízhozamuk 2600 km

3, a föld folyói összes vízhozamának 6,8%-a, az ázsiai folyók 20%-a, amivel Brazília és Oroszország után harmadik a földön. Kiaknázható vízi energia készletével viszont világelső. A nyugat-kelet irányú Jangce (kínai nevén Chang Jiang: Hosszú Folyam) Kína leghosszabb (6300 km) és a Nílus után egyben a világ második leghosszabb folyama. Átlagos vízhozama a torkolatnál 32 000 m

3/s, maximális vízhozama 110 000 m Vs. Vize a Himalája hófödte hegyeiben ered. Vízgyűjtő területe közel 1,8 millió km

2, gyaA kézirat érkezett: 2002. X. 14. Nagy László oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főtanácsadója.