Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
3. füzet - Keve Gábor: A jégmegfigyelések korszerűsítési lehetőségei
Vízügyi Közlemények. LXXXIV. évfolyam 2002. évi 3. füzet A JÉGMEGFIGYELÉSEK KORSZERŰSÍTÉSI LEHETŐSÉGEI KEVE GÁBOR A Duna legveszélyesebb árvizei a szabályozás előtt a jéggel vonultak le. A legrégebbi árvíz melyről feljegyzésünk van, az 1012. évi. A XII. századtól a XVII. századig összesen 21 árvizet említenek a krónikások. Az 1700-as évektől kezdve adataink száma megnövekszik, e századnak 24 árvizéről tudunk. A jeges árvizek több népes községet teljesen elsöpörtek, melyek egy részének a feljegyzéseken kívül ma már nyoma sincs. A XIX. század első harminc évének hat árvizéből mindegyiket jég okozta, melyből arra következtethetünk, hogy az említett régebbi áradások legnagyobb részét is jégtorlasz okozta. 1838-ban a jeges ár áldozata lett nemcsak az ország fővárosa, hanem Esztergomtól kezdve egészen Mohácsig az egész Duna völgye (Lászlóffy 1934). Talán a legemlékezetesebb nyomot véste ezen XIX. századi árvíz az ország emlékezetébe. Báró Wesselényi Miklós „az árvízi hajós" naplójában (Kardos 1905) így ír: ,. Hol elöl. hol hát megett hol oldaliéit omlott egy-egy épület össze. Csak ezeknek dörgő. ropogó, csörgő lármája nyomta el időről-időre a kétségbeesők sikoltásait és segítségért már rekedt bögéseit. Tízféle is akarván és keltetvén menni, de csak egyfelé mehetni, százat is látni egyszerre veszélyben s annak egyszerre csak harmadán segíthetni, s a többit a halál torkában hagyni; visszautasítani a már merülésig teli hajótól az atyát, a férjet, kinek gyermekei és feleségei már benne vannak, s ezeknek jajjait, zokogásait hallani: mindez oly valami, mit képzelni is borzasztó, de tapasztalni s százszorosan tapasztalni, szivet repesz tő... A XX. század küszöbéig még az 1839., 1850., 1876., 1878., 1883. és 1891. évi jeges árvizeket kell megemlíteni. Azóta 1920., 1923. (Budapestnél), 1926., 1929. (Felsö-Dunán), 1940., 1941. évi jeges árvizek pedig a Budapest alatti szakaszon okoztak nagy károkat. A legutóbbi 1956. évi jeges árvíz - jégjárási és árvizi jellemzőit tekintve - felülmúlta az eddigi árvizeket. A korábbi jeges árvizek némelyike nagyobb kárt okozott ugyan, de az akkori kor gyengébb, méreteiben kisebb védmúvei mellett. Az 1956. évi jeges árvízkor 58 gátszakadás keletkezett, az elöntött terület 750 km 2, az árvízkár összesen 540 millió Ft volt akkori értéken. Az I. ábra 1956. évi dunai jeges árvizet szemlélteti, melyen a függőleges tengely abszolút magasságokkal jelzi a vízállást Pozsony és Mohács közötti vízmércéken. Érdekes megfigyelést tehetünk a grafikon kapcsán. Árhullámok és vízszegény időszakok az idő haladtával lefelé vonulnak a folyón. Ez a normálisnak tekinthető állapot az I. ábra jobb oldali részén látható. Jégdugó alkalmával azonban az áradás előbb jelentkezik az alvizen és az idő teltével egyre feljebb tapasztalható a vízfolyás mentén. Az 1. A kézirat érkezett: 2002. XI. 10. Kcve Gábor oki. építőmérnök, Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADUVÍZIG, Baja) Informatikai osztályvezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGF-. Építőmérnöki Kar) Vízépítési és Vizgadálkodási Tanszék doktorandusza.
