Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Pálfai Imre: Magyarország aszályossági zónái

352 Pálfai Imre A hármas csoportosításhoz tartozó korrekciós tényezők térképvázlatát a 19. ábrán mutatjuk be. A vázolt kép az egyes talaj kategóriákon belüli variánsok, továbbá a talajvíz mélysége és a felszíni lefolyás számításbavételével módosulhat, vagy újabb csoportokkal egészülhet ki. A talajvíz mélysége csak síkvidéki területeinken, a lefolyás csak hegy- és dombvidékeinken befolyásolja észrevehetően az aszályossági viszonyokat. A hat aszályossági zónának és a három talajkategóriának elméletileg 18 kombinációja van. Agyakorlatban valószínűleg 10-15 kombinációnál több nem jön létre. Ez bőven elég ahhoz, hogy Magyarország területét az aszályosság és a talajadottságok szempontjából differenciáltan értékeljük. Az aszályosság területi mutatószámának egy korrigált változatához jutunk, ha az eredetileg meghatározott fM/io%-értéket a talajadottságokat figyelembe vevő egyesített korrekciós tényezőnek a vizsgált területre vonatkozó átlagolt, a részterületekkel súlyozott értékével megszorozzuk. Végül további értékelési szempont lehet a földhasználat módja, illetve annak többé-kevésbé állandó jellemzői, pl. az egyes földterületek művelési ága. A földhasználat évente változó jellemzőit (vetésszerkezet, agrotechnika, stb.) nem az aszályosság megítéléshez, hanem egy-egy év aszályértékeléséhez kell számításba venni. Ezek fontos kérdések, de meghaladják jelen tanulmány kereteit, illetve célkitűzését. Köszönetnyilvánítás: Az adatgyűjtési és feldolgozási munkákban nyújtott segítségükért ezúton is köszönetemet fejezem ki Bója Tamás László és Sebesvári Judit munkatársaimnak. IRODALOM A Magyar Nyelv Értelmező Szótára: Első kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959. Antal £.: Az éghajlatváltozás hatása az aszályra Magyarországon. Beszámolók az 1988-ban végzett tudományos kutatásokról. Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, 1992. Bussay A.—Szinell Cs.—Szentimivy T.\ Az aszály magyarországi előfordulásainak vizsgálata és mérhetősége. Éghajlati és Agrometeorológiai Tanulmányok 7. (szerk.: Szalai S. és Dunay S.). Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 1999. Canarache. A.—Dumitru, S. \ Impact of soil/land properties on the effects of drought on soil rating. Proceedings of the Central and Eastern European Workshop on Drought Mitigation (eds.: Vermes, L. and Szemessy, A.). Budapest, 2000. Domonkos P.-Szalai. S.—Zoboki, J. : Analysis of drought severity using PDS1 and SPI Indices. Időjárás Vol. 105., No. 2. 2001. Dunkel Z (szerk.): Az éghajlatváltozás és következményei. Meteorológiai Tudományos Napok '97. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 1998. Faragó T.-Bézsenyi A—Dobosi E.: A Palmer-féle felszíni vizmérleg-modell és aszályindex. Időjárás 94, évf., 4. szám, 1990. Faragó. T.-Kozma. E—Nemes. Cs

.: Quantifying droughts. Identifying and Coping with Extreme Meteorological Events (eds.: Antal, E. and Glantz, M.H.). Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest. 1988. Geieu. A. : Causes and effects of drought in Romania. Proceedings of the Central and Eastern European Workshop on Drought Mitigation (eds.: Vermes. L. and Szemessy. A.). Budapest, Hungary, 2000. Géczy G.: Magyarország mezőgazdasági területe. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1968. Hámos Zs.: Az időjárás változékonysága és hatása a növénytermesztésre. Vízügyi Közlemények LXX. évf.. 3. füzet, 1988.