Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

3. füzet - Pálfai Imre: Magyarország aszályossági zónái

350 Pálfai Im

re IV. táblázat Korrekciós tényezők az aszályindex módosításához (Canarache—Dumitru 2000 nyomán) A korrekciós tényező minősítése Korrekciós tényező, ha A korrekciós tényező minősítése a vízkapacitás könnyen hozzáférhető a kapilláris vizemelés az oldódó sótartalom a lejtön való felszíni lefolyás A korrekciós tényező minősítése mm KSw mm h ' KS

g mg 100 g ' talaj KSs

: zázalék KSr Egészen alacsony <30 1.50 0 1.00 Nagyon alacsony 30-50 1.20 <50 1.00 < 100 (150) 1.00 < 5 1.05 Alacsony 50-70 1.00 50-150 0.90 100(150)-300 (350) 1.00 5-10 1.10 Mérsékelt 70-90 1.00 150-250 0.80 300 (350)-600 (900) 1.10 10-20 1.15 Magas 90-120 0.90 250-350 0.65 600 (900H 000 (1500) 1.20 20-30 1.20 Nagyon magas > 120 0.75 >350 0.40 > 1000 (1500) 1.35 >30 1.30 sen kellene megoldani, nyilvánvalóan meghaladja tanulmányunk kereteit. A kétféle térképnek a tényezők ősszeszorzásával történő egyesítése azért is problematikus, mert a PA /-értékek folytonos mezőt képeznek, a korrekciós tényezők viszont mozaikszerűen hálózzák be az ország területét. A hazai módszer kidolgozásához előzetesen annyit mondhatunk, hogy az egyesített korrekciós tényezőkből három vagy öt kategóriát volna célszerű kialakítani, mégpedig oly módon, hogy a középső kategória értéke 1,0 legyen, a többiek pedig fölfelé és lefelé arányosan térjenek el 1,0-tól. A feladat megoldásához jó alapot nyújt a talajok vízgazdálkodási kategóriarendszere ( Várallyay et al. 1980, Várallyay 1988), illetve az ahhoz tartozó 1:500 000 méretarányú térkép [18. ábra). Az ezen elkülönített kilenc vízgazdálkodási talajkategória azonban az aszályossági térkép kiegészítéséhez, az aszályérzékenység ábrázolásához túl soknak tűnik. Egyes kategóriák összevonásával pl. a következő három csoport kialakítása (főképp a hasznosítható vízkészletre tekintettel) talán elegendő lenne. — 1,0-nál kisebb korrekciós tényezővel kellene figyelembe venni a 3. kategóriát (jó víznyelésü és vízvezetö-képességü, jó víztározó-képességű, jó víztartó talajok) és a 8. kategóriát (jó víznyelésü és vízvezetö-képességü, igen nagy víztározó-képességű talajok), — 1,0-nél nagyobb korrekciós tényezőt kellene alkalmazni az 1. kategóriánál (igen nagy víznyelésü és vízvezetö-képességü, gyenge víztározó-képcsscgü, igen gyengén víztartó talajok), a 6. kategóriánál (gyenge víznyelésü, igen gyenge vízvezetöképességü, erősen víztartó, kedvezőtlen vízgazdálkodásé talajok), a 7. kategóriánál (igen gyenge víznyelésü, szélsőségesen gyenge vízvezetö-képességü, igen erősen víztartó, igen kedvezőtlen, igen szélsőséges vízgazdálkodású talajok), és a 9. kategóriánál (sekély tennőrétegüség miatt szélsőséges vízgazdálkodásü talajok). — 1,0 korrekciós tényezőt kellene alkalmazni a többi, vagyis a 2., a 4. és az 5. talajkategóriánál.