Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
A Duna-vizgy ûjt ôheli országok XXI. Hidrológiai Konferenciája 295 Keretirányelvei (WFD) alapján különíti el a vízgyűjtőterületeket, de a vizsgálatok szerint az öko-hidrográfiai felosztás sokkal közelebb áll a természetes viszonyokhoz, mint az ökorégiók elkülönítése. Ebben az játszik fontos szerepet, hogy az utóbbinál kizárólag fizikai jellegű tényezőket (tengerszint feletti magasság, vízgyűjtőterület mérete, kőzettani összetétel) vettek figyelembe, és az EU Keretirányelvek 11. függeléke alapján készítették el az ökorégiós térképeket. Az öko-hidrográfiai beosztásnál viszont az előzőek mellett már megjelentek a az űn. szabadon választható (kémiai és biológiai) tényezők is. Ezek alapján Szlovénia területét 7 öko-hidrológiai régióra osztották fel, melyek közül 3 az Adriai-tenger medencéjében, 4 pedig a Duna-medencében található. Az egyes régiók határvonalait a vízválasztók határozták meg. A 3. témacsoport erózió, horda lékmozgás és szedimentáció témakörével foglalkozó 9 dolgozata közül a Duna alsó szakaszának morfológiai változásaival foglalkozó tanulmány emelhető ki. Az osztrák (Dieter Gutknecht), román (Constantin Bondar, Constantin Stefan Sava), bolgár (Stefan Modev, George Valev) és jugoszláv (Slobodan Petkovic) együttműködésben elkészült dolgozat a Vaskapu és a Duna-delta közötti morfológiai és eróziós változásokat vizsgálta. A PHARE és a Duna-vízgyüjtö Környezetvédelmi Programja (EPDRB) által támogatott kutatás során először kidolgoztak egy hidrográfiai és morfológiai vizsgálati referencia-módszert. Ezt követően a résztvevő országokban egységesítették az adtagyűjtési módszereket, ellenőrizték és összehangolták az adatkezelési és továbbítási technikákat, és bevezették az új monitoring eljárást a mintaterületen. A morfológiai folyamatok modellezése során empirikus kapcsolatot kerestek a mederparaméterek, a lefolyás, az üledékszállítási változások és a hordalékmérleg számítása között. Ezen vizsgálat eredményeit Constantin Bondar és munkatársai szintén ezen a konferencián adták közre. Végül egy feltáró bejárást tartottak a bolgár—román közös folyószakaszon, hogy megismerjék a folyó morfológiai állapotát, illetve hogy véglegesen méghatározzák a folyószakasz kritikus pontjait. A végeredmény egy átfogó javaslat kidolgozása volt. A negyedik szekcióban 15, a vízminőséggel foglalkozó tanulmány szerepelt. Az egyik legérdekesebb Jürg Bioesch (IAD, Svájc): „A vízminőség vizsgálata a Duna vízgyűjtőjében" című előadása volt. Az előadó kifejtette, hogy a Duna vízgyűjtőjében a nagy múltra visszatekintő kémiai és biológiai vizsgálatok összehangolása a sok résztvevő ország, illetve az EU Keretirányelvek szabályozásai miatt létszükséglet. A tanulmányban felvetésre kerülnek mind a „hagyományos" szennyezők (nitrátok, toxikus nehézfémek, szerves mikroszennyezök, stb.) vizsgálatának, illetve ezek ülepedésének megfigyelési problémái, mind pedig a hosszútávú biológiai folyamatok vizsgálata különös tekintettel a bentosz problémáira. A Nemzetközi Duna-kutatási Szövetség (IAD) elkészítette a Duna vízminőségi térképét, amelyen látható, hogy Bécsig a felső folyószakasz a mellékfolyókkal együtt közepesen szennyezett (viszonylag jó minőségű), de az alsó vízgyűjtő-területen a mellékfolyók súlyosan szennyezettek. A teljeskörü vizsgálathoz még további kutatások szükségesek. Ugyanebben a szekcióban hangzott el Adrian Constantinescu (Románia) előadása a holland Ronald Васккит-та\ közösen készített Duna-delta Hidrológiai és Vízminőségi Modellről. Ez tulajdonképpen egy holland készítésű vízkémiai szoftver és a Duna-delta Hidraulikai Modell összeházasításával létrehozott programcsomag, amely
