Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Illés Lajos: A felső-tiszai árvíz előrejelzés fejlesztés koncepciója

26 Illés Lajos darból álló hálózat {Nyíregyháza—Napkor, Szentgotthárd—Farkasfa, Budapest-Ferihegy) kiépítésére került sor. Az adatfeldolgozás 200 km-es mérőkörön belül 20x20 km-es felbontású volt. A vízügyi és Meteorológiai Szolgálat 1984-ben megindult szoros együttműködésével Napkoron indult el a mérésautomatizálás, majd ezt követte a szentgotthárdi radar automatizálása. 1991-ben először épült ki számítógépes kapcsolat vízügyi igazgatóság és radarállomás között. 1993—95 között a mérési tapasztalatok részletes elemzését követően további fejlesztések történtek. Az időjárási radaradatok hidrológiai szempontú feldolgozására programot dolgoztak ki. A program az időjárási radaradatokon további hidrológiai szempontú elemzést tud végezni: — A negyedórás csapadékintenzitás mérők alapján hurok filmet készít a csapadékmező mozgásának és fejlődésének érzékeltetésére; — A 15 percenkénti intenzitás képeket tetszőleges időintervallumokra összegzi; — A földi megfigyelések figyelembe vételével elvégzi a csapadékösszeg-képek kalibrációját; — Rész vízgyűjtőkre kiszámolja a csapadékösszegek területi átlagát; — Képfeldolgozási müveletek, a csapadékmezők vizuális kiértékelésének könnyítésére (simítás, különbségkép számítás, nagyítás, izovonal szerkesztés stb.). Az időjárási radarok adatainak kiértékelése után megállapítható volt, hogy: — Az időjárási radarral jól nyomon követhető a csapadékmezök mozgási iránya és sebessége. Pontos becslés adható kiterjedésére és a csapadékintenzitások pillanatnyi területi eloszlására; — A kisszámú földi állomással elvégzett kalibráció is javítja a csapadékösszeg mezők pontosságát; — Egyes részvízgyüjtökön a hegyvidéki jelleg és a távolság növekedése miatt, jelentős pontatlanságok is előfordulnak. Megfelelő gyakorlati tapasztalat és helyismeret mellett ezek a bizonytalanságok mérsékelhetők; — Az időjárási radar nélkülözhetetlen eszköz az árvízi riasztás időelőnyének növeléséhez. Időjárási radar nélkül korszerű árvízi információ és előrejelző rendszer nem képzelhető el. A Felső-Tisza vizsgált vízgyűjtőjén jelenleg három (Kassa, Nagyvárad és Kolozsvár) időjárási radar működik. Ezen túl elkezdődött egy új állomás (Nagybánya) telepítésének az előkészítése. A nagyváradi repülőtéren működő jelenlegi radarállomás MRL-2 típusú és minden szempontból korszerűtlen, amortizálódott. 1998-ban PHARE segélyből elkezdődött a régi berendezések cseréje. Az új radar állómás Gematronik típusú lesz. Ugyancsak működő és fejlesztésre szoruló radarberendezés van Kolozsváron. A vizsgált terület nyugati részére benyúlik a Kassai radarmeteorológiai állomás határterülete. Az ottani berendezés MRL-5 típusú. Románia PHARE segélyből új radarállomás telepítését tervezi a Nagybánya feletti Rozsály egyik magaslatán 1000 m feletti magaslatra. A tervezett állomás határterülete lefedné a Nyíregyháza—Napkor radar által már nem látott felső-tiszai vízgyüjtőrészeket is.