Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

2. füzet - Tóth Mária: Mikor fakadnak újra a tatai források?

Mikor fakadnak újra a tatai források? 201 4.1.3. Határfeltételek. Tata környezetében a mindenkori karsztvízszint a környező beszivárgási területek vízszintjének, elsősorban a Vértes -, valamint a Gerecse-hegység felöl érkező utánpótlódás, illetve a mesterséges vízkivételek (helyi és tatabányai ivóvízkivételek) depressziós terének függvénye. A terület karsztvízszint-eloszlásának szimulációja tehát csak a hidraulikai szempontból egységes, összefüggő fö-karsztvíztárolóban lejátszódó visszatöltödési folyamatok egyidejű figyelembevételével lehetséges. A peremfeltételek definiálásához a regionális modell 100x100 m-es felbontású változatát kaptam meg. Az Öreg-tó, a Cseke-tó hatása a számított hidraulikai potenciál függvénye. Mesterségesen szabályozott vízszinttartás jellemzi mind a két tavat, így ennek megfelelően egy-egy konstans értékkel kerültek a modellekbe. 4.1.4. Rácsfelbontás, modell rétegek. A mintegy 1500 -2000 m vastag fö-karsztvíztároló összlet tényleges vastagsága, vertikális nyomásviszonyai nem ismertek, az összletet feltáró kutak, észlelő fúrások túlnyomó része a tároló legfelső 20-40 m-es szakaszát tárják fel. A rétegződés és a modell alsó határának megállapítása a MAFI által szerkesztett M = 1 : 100 000 léptékű földtani térképlapok (Prealbai felszín és kapcsolata a kréta függő karsztvíztárolókkal; Prealbai felszín kifejlődése; Karsztos képződmények kibúvási térképe; Bauxit térkép a kainozoikum elhagyásával) alapján történt. A rendelkezésre álló adatok 2 rétegű modell felépítését tették lehetővé. Az alsó - 2. - réteg tehát a triász fö karsztvíztároló összlet, ahol a vertikális nyomásgradiensre vonatkozó kevés mérési adat és az előzetes tanulmányok azt mutatják, hogy értéke elhanyagolható a horizontális gradienshez képest. Különösen jellemző ez a tároló felső 50-100 m-es szakaszán, ami a karsztvíz áramlási zónájának tekinthető. így a modell alsó határát a triász felszín alatt 100 m-re határoztam meg (4. ábra). A két rétegű modell felső - 1. - rétege a fedőréteg, mely többségében oligo-miocén agyag, illetve pleisztocén agyag, homokos agyag. A rendelkezésre álló adatok nem tették lehetővé a fedő további vertikális tagolását, így egy rétegnek tekintettem. A domborzati modellt a VITUKI Rt. bocsátotta rendelkezésemre. A lokális modell rácsfelbontása, főleg a feltártság részletességéhez és az adott peremfeltételekhez igazodva 100x100 m-es, ebből következően helyi hálósürítésre már nem volt szükség. 4.1.5. Hidraulikai paraméterek. A megelőző vizsgálatok, tanulmányok alapján a karsztvíztároló tehát viszonylag homogén kifejlődésü, és ez általában jellemző Tata és közvetlen környezetére is, a kissé bonyolult szerkezeti felépítése ellenére is (4. ábra). A tatai vízbázisok üzemeltetése során szerzett tapasztalataink azt bizonyították, hogy az Angolparkban a Cseke-tó környezetében nagyobb a kapcsolat a fedő és triász fekü között, így a vertikális szivárgási tényezőt ezen a területen egy nagyságrenddel nagyobbra vettem fel (/. táblázat). 4.1.6. Beszivárgás, víztermelés. A karsztos víztárolókra általában jellemző az intenzív, csapadék eredetű beszivárgás. így a hidraulikai modell egyik lényeges eleme a karsztos beszivárgás megadása.