Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)
1. füzet - Illés Lajos: A felső-tiszai árvíz előrejelzés fejlesztés koncepciója
16 Illés Lajos Az egyes országok adatgyűjtő központjait olyan adatátviteli csatornával kell összekötni, ami biztosítja az informatikai hálózatba kapcsolt kommunikációs szerverek közötti folyamatos kapcsolatot. A hagyományos adatokat kezelő (tároló, feldolgozó, továbbító) szoftvereket képessé kell tenni az országok közötti folyamatos replikációra (hasonlóan a magyarországi VIR-OHM modulhoz). A külföldről érkező vízrajzi adatok tárolását, a Magyar Hidrológiai Adatbázisban, ellenőrzését és feldolgozását a vízrajzi, adatfeldolgozó rendszerben kell megvalósítani. Önálló felső-tiszai árvízhidrológiai, vízrajzi adatbázis létrehozása nem indokolt. 4.2. Az automatizált mérőrendszer jelenlegi állapota és fejlesztése 4.2.1. A jelenlegi helyzet összefoglaló értékelése. A Felső-Tiszán a vízrajzi mérésautomatizálás 30 éves múltra tekint vissza. 1968-86 között a VITUKI fejlesztésében és kivitelezésében 2 TELEXDAT típusú állomás épült, Tiszabecsen és Vásárosnaményban. A vízállásadatok lekérdezése az országos nyilvános telexhálózaton keresztül történt, bármelyik nyilvános telexkészülékröl. A TELEXDAT állomásokat 1986-ban helyezték üzemen kívül. 1975-89 között Hydra rendszer működött. Első ütemben három állomás (Szamos— Csenger, Túr-Garbolc. Kraszna-Agerdőmajor) és a távmérő hálózat központja épült meg, az akkor korszerű TPA-70-es számítógép telepítésével együtt. A Szamos—Csenger állomást a vízállás, léghőmérséklet, csapadék és szélsebesség érzékelőkön kívül, vízminőségi paraméterek mérésére alkalmas műszerekkel is felszerelték. 1988-ban elkezdődött a távmérőrendszer újabb korszerűsítése. 1989—98 között MIKI M80 nevű rendszer működött. Ez már IBM PC számítógéppel együtt került telepítésre. Emellett új állomások is létesültek. (Rétközi tó-Szabolcsveresmart Tisza—Záhony). A MIKI M80 rendszer kiváltotta a TELEXDAT állomásokat is, így egységes rendszer jött létre. Az automaták megbízhatósága az idők folyamán folyamatosan javult, de nem érte el azt a szintet, amit a folyamatos árvízhidrológiai megfigyelések esetében biztosítani kell. Az üzemeltetés ugyanakkor számos olyan gyakorlati tapasztalattal szolgált, ami nem állt volna elő, ha a felsorolt fejlesztések elmaradnak. A jelenlegi vízrajzi távmérőhálózat 12 egységből áll: Nyíregyháza központ, Jármiban lévő URH átjátszó, és 9 vízrajzi állomás (6. ábra). A rendszer funkcionális felépítése: - Primer érzékelő műszerek. Vízszintmérők: Dataqua, Druch-szonda, OTTOWK-16. Csapadékmérő: Lambrecht, Léghőmérséklet-mérő: Rotronik. A léghőmérsékletet mérő primer műszer egy PT 100-as mérőfej és hőmérséklet-távadó megfelelő kombinációja. - RTU mérésadatgyűjtő és kommunikációs egység. (SC ADA Pack, Motorolla rádió, modem) — GEOLOG-S mérés-adatgyűjtő egység. Ez a berendezés a távadatmérő rendszerben másodlagos eszköz, az elsődleges mérő-adatgyűjtő egység meghibásodása esetén biztosítja a vízállás adatok helyi tárolását. — Vagyonvédelmi riasztó egység: DSC PC 5010 H. A terepi állomások vagyonvédelme érdekében kerültek beépítésre. Védelem alatt vannak: a csapa-
