Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Illés Lajos: A felső-tiszai árvíz előrejelzés fejlesztés koncepciója

A felső-tiszai án'iz előrejelzés f ejlesztési koncepciója 11 I. táblázat -szabályozás jellemző adatai %-os aránya a garbolci vízgyűjtőhöz viszonyítva (Szl) Max. térfogat Árvízcsökkentést szolgáló térfogat Sokévi átlagos lefolyás A lefolyás szabályozottsága a tározó szelvényében (Sz2) Szabályozottság az összesítés szelvényében (Sz2) Árvízi szabályozottság az összesítés szelvényében (Sz4) % millió m

3 % 39,7 23 20 94,5 24,6 39,7 23 20 313 7,3 6,4 2,8 250,0 48,0 214 117,0 2,9 77,0 7,0 473 16,3 3,2 9,2 1,7 473 1,9 5,7 4,2 1,3 473 0,3 0,6 95,0 25,0 58 163,7 2,3 10,0 1,0 35 28,5 0,9 17,5 0,97 101 17,3 9,4 462,9 85,0 4095 11,4 2,2 17,5 41,0 24,0 38 107,8 76,1 7,0 7,0 142 4,9 76,1 48 31 198 24,2 A hegyvidéki szakaszokon a csapadék tevékenység befejezését követő órákban kialakulnak az árhullám csúcsok, az országhatári szelvényekben erre 10-40 óra elteltével kell számítani. A védekezés megszervezése szempontjából tehát elengedhetetlen az előrejelzési időelőny lehetséges mértékű növelése. Megfelelő időelönyü és megbízható figyelmeztetés, riasztás és előrejelzés csak az információrendszer összes elemének együttes és összehangolt fejlesztésével készíthető. Ezért a felső-tiszai előrejelző rendszer elemének tekintendő: — az árvízhidrológiai hagyományos és automatizált mérő-megfigyelő állomáshálózat; — az időjárási radarok, a meteorológiai műholdak jelenlegi és jövőbeni szolgáltatásai, — rövid és középtávú csapadék előrejelzési modellek; — az adatátviteli hálózat; — az árvízhidrológiai adatbázis; — az adatfeldolgozó, elemző, árvíz-előrejelző módszerek és modellek;