Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Kozák Miklós: A vízerő-hasznosítás és a lefolyás-szabályozás, mint a fenntartható fejlődés alapjai

112 Kozák Miklós söbbséget kell, hogy élvezzen a helyi kisebbséggel szemben. Az építés során a károsultakat persze örök életükre szólóan kárpótlás illeti meg. A beruházás haszna pedig szintén országos érdek, hiszen a nemzet egészének vagyonáról van szó. - A tudományos világszervezetek (ICOLD, ICID, IHA és az IEA) egyhangúlag elvetették a WCD GR jelentését, mivel az gyermeteg, a gyakorlati élettől teljesen távol álló, önérdekeket jogtalanul előtérbe helyező, nem a távlatokban gondolkodó és nem szakszerű szemléletet tükröz. Mindenre kiteijedö, a gátak építésével és a környezet védelmével kapcsolatos legújabb szemléletét az IEA a rögzítette, mely minden vonatkozásban elfogadható. - A vízerőmüvekkel szemben gyakran érvelnek azzal, hogy azok, a kalorikusokkal szemben „nem versenyképesek". A két energiatermelési rendszer összehasonlíthatatlan. A természeti körfolyamatokat csak hasznosító vízerő-hasznosítással szemben a kalorikus energiatermelés nemcsak folyamatosan pusztítja a föld egyre fogyó bázisanyagait, de a légkör szennyezés legfőbb tényezője is. A mosott ruha szárítható kötélre teregetve napsütéssel, de elektromos kemencében is. E két technológia a természet ásványvagyonára gyakorolt hatások tekintetében egymással éppúgy összehasonlíthatatlan, mint a víz és a hőenergia termelése. A fenntartható (-nak deklarált) fejlődés csak megújuló energiákkal biztosítható. A világ totális iriegúj-(uló)ítható energiakészlete elvileg hosszútávon is biztosíthatná a világ energia ellátását. Mondják, hogy ez drága. A megoldás: a fosszilis bázisú energiák megadóztatásából, — hosszabb távon — fokozatosan fejleszteni a megújuló energiatermelést. Sajnos, hogy ez csak világméretű egyetértéssel lehetséges {Kozák 2001). - A fenntartható fejlődést nagymértékben segítené elő a társadalom termelési-fogyasztási rendszerének teljes átértékelése és szabályozása. E téren igen nagy jelentősége van minden olyan kutatás támogatásnak, melyek e probléma körökkel, az energiatermelés új lehetőségeivel kapcsolatosak. A magfüziós energiatermelést 30 évvel ezelőtt mára ígérték, ma pedig — talán — a XXI. század végére {Kozák 2001). - A harmadik évezred elején a vízenergiák hasznosításának jövőre vonatkozó törvénye így fogalmazható meg: Az a vízenergia, ami tegnap még nem volt gazdaságos, az ma már az lehet, amelyik pedig ma még nem gazdaságos, az holnap minden bizonnyal gazdaságos lesz. Ez a meghatározás egyéb, ma még drágának minősülő megújuló és megújítható energiarendszerekre is érvényes lehet. A biztonságosabb jövö és a társadalmi haladás záloga csakis a szakértelem megbecsülése és az önérdek érvényesülésének korlátozása lehet. IRODALOM Antal, E.: A Tisza szabályozásának éghajlatmódositó szerepe. Vízügyi Közlemények, LXXIX. évfolyam, 1. füzet, 1997. Bognár, Gy.: Magyarország vízgazdálkodása az ezredfordulón KHVM, Budapest, 1996. Civin, V.: Kyoto. Nemzetközi megállapodás az üvegházi gázok kibocsátásának csökkentésére MVM Közi. XXXV. évf. 4. 1998.