Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Domokos Miklós: A Duna-vízgyűjtőbeli országok hidrológiai együttműködésének három évtizede

Vízügyi Közlemények, LXXXI1I. évfolyam 2001. évi 1. füzet A DUNA-VÍZGYÜJTÖBELI ORSZÁGOK HIDROLÓGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK HÁROM ÉVTIZEDE (1971-2000) DR. DOMOKOS MIKLÓS A Közép- és Délkelet-Európát 2857 km hosszban átszelő Duna, 6855 m

3s~'-nyi sokévi középvízhozamával, a Föld 21., Európának pedig — a Volga után - második legbővizűbb folyama. Vízgyűjtője a Gibraltártól az Eszak-Urálig húzódó európai fövízválasztó déli oldalán, annak a Rajna és a Dnyeper forrásvidéke közötti középső sávjában terül el (/. ábra). К Duna fekete-erdőbeli forrásvidéke és fekete-tengeri torkolata közötti távolság, légvonalban, 1630 km; magasságilag erősen tagolt, 6320 km hosszú vízválasztójának legmagasabb pontjai: a déli szakaszon 4052 m tsz.f. (Piz Bernina), az északi ágon 2496 (Kriván). A 475 m átlagos tengerszint feletti magasságú vízgyűjtő három — eltérő vízrajzi és földrajzi tulajdonságokkal jellemezhető - fő részre tagolódik: a fekete-erdőbeli forrásvidéktől a Dévényi-kapuig terjedő Felső-, a Vaskapuig terjedő Középső-, valamint a fekete-tengeri delta-torkolatig terjedő Alsó-Duna vidékre. 1. A Duna-vízgyűjtő országai Az Írország nyugati partjától az Urál hegységig terjedő európai kontinens 10,508 millió km

2-nyi területéből 0,817 millió km

2-t (7,8%-ot) elfoglaló Duna-vízgyűjtőn a földrész 783 milliós lakosságából 82,7 millió fő (10,55%) él. 2000-ben 18 állam osztozik a Duna-vízgyűjtő területén (2. ábra). Közülük 13 országot, egyenként 1,46 és 28,43% közötti területi részesedéssel (szorosabb értelemben vett) ,JDuna-vizgyüjtőbeli ország"-n

rdk tekinthetünk. A négy részesedési listavezető: Románia (28,43%), Magyarország (11,39%), Jugoszlávia (11,19%) és Ausztria (9,88%), valamint további két ország: Szlovákia (5,94%) és Szlovénia (2,19%) mindegyike területének 90-100%-a Duna-vízgyűjtőben található. Az öt kis (0,01-0,22% közötti) területhányadú, a Duna-vízgyűjtő szempontjából „perifériális" ország területhányadainak összege mindössze kb. 0,4%-nyi (1. táblázat). Az 1. táblázatban, a Duna-vízgyűjtő 2000-ben érvényes — a fentiekben körvonalazott — politikai felosztásának részletesebb jellemzése mellett, átfogóan a II. világháború 1945. évi befejezése és az 1990 környékén bekövetkezett, egyes országok tovább-osztódásával járó politikai változások közötti, majd félévszázados időszak alatti változatlan állapotot is bemutatjuk, amely tehát a jelen cikkben tárgyalandó regionális hidrológiai együttműködés kezdő évében, 1971-ben is érvényes volt. Látható, hogy ebben az időszakban - a A kézirat érkezett: 2000. december Dr. Domokos Miklós oki. mérnök, oki. alk. matematikus, Kvassay Jenő-díjas, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt.) Hidrológiai Intézetének tud. főmunkatársa, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja (NHP) Magyar Nemzeti Bizottságának titkára.