Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Szilágyi Endre: A Kerka-völgyi vízrendezés hidrológiai alapjai

80 Szilágyi Endre A meder felett végzett nagyvízi mérések a 3. ábrán találhatók. Sajnálatos, hogy kevés mérés volt az igazi nagyvizek tartományában. Nem tüntettük fel az 1987. II. 21én 2,61 m vízállásnál végzett mérést, mert ennek eredményét, 80 m

3s~'-ot nem tartjuk reálisnak. Alacsonynak tűnik az 1998. XI. 5-én végzett mérés eredménye. A mérést azonban az Igazgatóság legnagyobb tapasztalattal rendelkező technikusa végezte, ezt a hozamot elfogadtuk. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy 1985-ben és 1989-ben is voltak a többihez viszonyítva alacsony mérési eredmények. Lehetséges, hogy ezek a vízláda és az alatta lévő mederszakasz erősen feltöltődött állapotát jellemzik. Ez 1998-ban is így volt, ezért az 1979-97 közötti időszakra megadott egy vízhozamgörbe érvényessége a teljes időszakra megkérdőjelezhető. A völgyet keresztező 75. számú úton a bal parti ártérben három nyílás van, egy „tubosider" áteresz és két, egyenként 20 m nyílású híd. Ezeknél vízállás megfigyelés nem történt. Ezt a hiányosságot a jövőben pótolni kell. Feltételezzük, hogy 1998 előtt nem volt jelentősebb völgyi elöntés. A mérőhely alatt kb. 50 m-rel folyik be a jobb parton a Sárberki-patak. Ennek saját árhulláma jóval megelőzi a Kerkáét. 1998-ban azonban, amint azt majd bemutatjuk, más volt a helyzet. 2.3. Kerka, Tormafölde A törzsállomáson (vízgyűjtő terület 967 km

2) működő, távjelzővel is ellátott vízmércét 1961-ben telepítette a VITUKI, a Lovászihoz bevezető, a völgyet keresztező kiemelt üzemi út hídja alatt kb. 50 m-re, szabad szelvényben. „0"=153,35 m В.

f. A vízhozammérés a közúti hídról történik, amely nem merőleges a vízfolyásra. A hídtengely és a nagyvízi sodorvonal által bezárt szög kb. 70°. A vízhozammérési szelvényt 1978-ban fenék- és rézsűburkolattal látták el, kb. 30 m hosszan. A törzskönyv bejegyzése szerint a mérce körüli szakaszon 1966. IV—VII. hónapok, valamint 1975. III—VI. hónapok között vízépítési munka folyt. A meder állapota folyamatosan romlik: mederhínárosodás, padka feltöltődés, a rézsűkön a mérőhely alatt bokrok, fák jelennek meg. Az első nagyvízi vízhozammérést a Vízügyi Igazgatóság méröcsoportja 1974 októberében végezte. A napjainkig végzett mérések eredményeit és az ezekből szerkesztett nagyvízi vízhozamgörbéket a 2. ábra mutatja. Ezeknek az időben folyamatos balra tolódását a mederállapotról elmondottak okozzák. A 90-es években a hozammérések áradó ágon, vagy tetőzés közelben történtek. Az 1998. novemberi árhullám kiértékelése arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkra árvízi hurokgörbe kialakulásának lehetőségével kell számolni. A kérdés eldöntéséhez néhány árhullám áradó, tetőző, apadó fázisában kellene vízhozamot mérni. A völgyet keresztező úton 36 m szabad nyílású ártéri híd van. Az alatta folyó hozamot először 1974 októberében mérték meg. Az utolsó évtizedben is több ilyen mérés történt. Az átfolyó hozam erősen függ attól, hogy a felvízi és alvízi oldalon lévő bokrok—fák milyen mértékben akadályozzák a víz szabad áramlását.