Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Szesztay Károly: Vízgazdálkodás és tájfejlesztés a környezeti válság globalizációjában

68 Szesztay Károly Az alföldi erdők tulajdonképpen szivattyúként működve megcsapolták a felfelé irányuló szivárgást, és szabályozták a fedőréteg vízháztartását, valamint a felszín hőháztartását. A sokféle hatás közül a medence ökológiáját illetően talán a felszín alatti sóforgalom korlátozása volt a legjelentősebb. Az Alföldön az üledék sótartalma a mélység felé általában növekedik, ezért a fedőrétegig jutó és a felszínről elpárolgó víz sótartalma szikesedést okoz. Az erdővel együtt a talajok sótartalmának növekedését a rendszeres árvízi elöntések is korlátozzák, átöblítve a felszínt és a termőréteget. Az erdőpusztítással (XIV-XV. század) megindított talajalakulás az elsődleges oka annak, hogy a Tiszántúlon a fedőréteg — a termőréteg — talajvízből történő nedvességpótlása a vázolt hidrológiai-hidrodinamikai feltételek ellenére rendkívül korlátozott. A felszivárgási területeken, az Alföld középső és déli részén, többségében rossz vízvezetővé és nagy víztartóképességüvé váltak a talajok. Ennek és a fölfelé irányuló áramlásnak a következtében a talajvizek nagy kiterjedésű területfoltokban nyomás alattiak. A gyengén vízvezető fedőréteg pedig meggátolja mind a csapadék beszivárgását, mind pedig a termőréteg érdemleges mértékű nedvesedését a talajvízből. Az elmondottakból következik a térszíni vízháztartás lényegi sajátossága, nevezetesen vízállapotainak gyakori szélsőséges volta. Az Alföld vízháztartásának művi jellege, valamint a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás ehhez kapcsolódó gondjai elsődlegesen a növénytakaróban bekövetkezett úgyszólván teljes mértékű átalakulás következményei, amihez a XVIII. és XIX. századi nagyszabású vízrendezések egyrészt szükségszerű következményként csatlakoztak, másrészt a rendszeres talajátöblítés elmaradásával és az aszályhajlam növelésével ezt tovább is erősítették. Ebből következik, hogy a fenntartható jövőbe tekintő tartós megoldást is elsődlegesen a területhasználati és növénytermesztési politika síkján lehet és kell keresni. Az éves és évelő növények, a szántó és a rét-legelő területek, valamint az erdők és a szabad vizfelületek párolgása, továbbá talajfejlődésbeli hatása között igen nagy különbségek vannak (Szesztay 1991b). A különböző növények és a területhasználatok megfelelő arányú és területi elrendezésű együttesét tehát a térszíni 8. ábra. Az erdő és a vízháztartás évezredes összefüggése Magyarországon Figure 8. Thousand year long relations of forest and water household in Hungary Bild 8. Zusammenhang zwischen Wald und Wasserhaushalt während eines Jahrtausends in Ungarns einstigem Landesgebiet puc. 8. CBX3b Mexjiy jiecncTocTbK> H BOflHhlM ÖajiaHCOM B BeHrpHH 3a npomnuc TbiWHmiemfi