Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Szesztay Károly: Vízgazdálkodás és tájfejlesztés a környezeti válság globalizációjában

Vízgazdálkodás és tájfejlesztés a környezeti válság globalizációjában 65 ti /'ökológiai) dimenzió, szükség van olyan távolabbi jövőképek kidolgozására, amelyek támpontot adnak a céloknak megfelelő fejlesztési módozatok és technológiai megoldások, valamint az ezek megvalósulását támogató politikai, jogi és szabályozási keretek kialakitásához (Orlóci 1991b). Mindezek fontos eszközeként szükség van olyan vízháztartási (elsősorban szimulációs) modellekre, amelyek a víz hatásközvetítő és integráló szerepét feltárva vázolni tudják a különféle jövőképek környezetgazdálkodási előfeltételeit és tájfejlödési következményeit. Ehhez lényegében az éghajlat, talaj és növényzet tekintetében közelítően homogén ökológiai tájegységek vonatkozásában a kölcsönhatások koncepcionális modelljét, valamint a fedőréteg és a gyökérzóna vízháztartási mérlegét kell számszerűsíteni és folyamatos időbeli vizsgálatra (szimulációra) alkalmassá tenni {Pintér 1984). A több szárazföldi, vízi és parti életteret egyesítő nagyobb ökológiai és vízfóldrajzi tájak esetében a 4. ábra szerinti beszivárgási és lefolyási ciklus helyi adaptációjára, valamint a kölcsönhatásokat és a visszacsatolásokat is figyelembe vevő számszerűsítésre, szimulációs eljárásba foglalásra kell megoldást találni. A táj fejlesztésbe illesztendő területhasználatok vízgazdálkodási alapjainak tervezése során gyakran igen fontos és hasznos támpontokat nyújthatnak az adott táj növényzetének, talajának és vízviszonyainak múltjába, (évszázadokra, évezredekre) visszanyúló információk. A múltbeli geofizikai és ökológiai folyamatok feltárásának közvetett és közelítő módszereiről a III. táblázat ad vázlatos áttekintést. Mint látható, a táblázat mind a 12 sora más és más elvi megközelítést és adatbázist választ, és másmás eredményt is kínál a múltbeli állapot információtartalma, valamint a visszatekintés teljes időtartománya és időskálájának részletessége tekintetében. Különösen hasznos támpontot ígérnek a virágpor vizsgálatok, valamint az üledékes kőzetek lerakodási helyének, vastagságának és összetételének adataira támaszkodó módszerek. A modellek szerkesztésében, illetve algoritmusaik megválasztásában és adatbázisuk biztosításában figyelembe kell venni, hogy (OVH 1984, Nix 1985, Orlóci et al. 1987): — A főbb tényezők véletlenszerű (sztochasztikus) változása, valamint az időbeli együttjárás, illetve a szélsőségek egybeesése által meghatározott kockázati tényezők döntő jelentősége miatt többnyire az idősorokat leképző és együttjárásuk tapasztalati (statisztikai) összefüggéseit elemző szimulációs modellek kerülnek előtérbe; — Minthogy a természeti és gazdasági tényezők egy része gyorsan és szakaszosan változik, más tényezőkre viszont az éves, vagy évtizedes időléptékű változások jellemzőek, a rendszerek egészéről általában csak több különböző időléptékű és egymáshoz hierarchikusan, vagy laterálisan kapcsolódó modell csoport együttes alkalmazása adhat átfogó áttekintést; — A természeti és társadalmi tényezőknek többnyire csak viszonylag kis része mérhető a fizikai modellekben szokásos lineáris érték skálákkal. Gyakorta szükség van — ugyanazon részmodellen, vagy kapcsolati rendszeren belül is — különböző (esetenként nem lineáris) érték skálák, illetve verbális lehatárolású (csoportalkotású) mérőszámok bevonására;