Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

4. füzet - Nagy László: Az elviselhető kockázat

Az elviselhető kockázat 567 letve a nagyapák, az apák és az unokák nemzedékei (sajátos megközelítéseik, élményanyagaik, hatására is) eltérő rangsorokat készítettek azonos környezeti hatásokból eredő kockázatokra. Ujabban a kockazat szót gyakran használják a veszély szó helyett. A kockázat definíciójából következik, hogy meg kell határozni veszteségek (károk), valamint a negatív jelenség visszatérési valószínűségét. Ezek pontossága befolyással van a kockázat értékének pontosságára. Ayala ( 1990) hasonló következtetésre jut, miután a probléma részletes vizsgálata során csak két általa ismert kvantitatív kockázatbecslést említ. A helyzetet két oldalról közelítve jellemzi: — nehéz egy adott területen adott intenzitású természeti veszély eláfordulásának valószínűségét meghatározni, — hiányzik egy általánosan elfogadott módszer és eljárás a károk meghatározására, különösen több, különböző eredetű fenyegetés egyidejű hatása esetén. A biztonság megfogalmazásával kapcsolatos ideológiák a kockázati számításon alapuló rendszer-fejlesztés irányába terelődtek (Nagy 1999, 2000), így alakult ki az azonos kockázati szintek figyelembe vétele például az árvízvédelmi gátaknál. A kockázat számításon alapuló vizsgálatoknál tehát nem csak a műszaki biztonságot veszik figyelembe, hanem a védett (gazdasági) értékben keletkező károkat is (így a környezeti károkat is). A kockázat számításban a veszélyeztetettség meghatározása, az események bekövetkezési valószínűségének becslése, a negatív események láncolata, a bekövetkezés kiterjedése, az esemény következtében érintettek és sérülök meghatározása a feladat (Nagy 1999). Ezen elv alapján a kockázat számítás alkalmazható a természeti katasztrófákra is, így az árvízvédelemre is. Az árvízvédelemnél a veszély a magas vízállás. A magas vízállás miatt keletkezhetnek kiöntések töltésezetlen szakaszokon, illetve gátszakadások olyan öblözetekben, amelyek gáttal védettek. A következő fázisban meg kell határozni az érintettek körét. A kiöntés illetve gátszakadás által keletkezett károk becsülhetők (vagy egy megtörtént eseménynél felmérhetők) és meghatározhatók a vízállások visszatérési valószínűsége is, illetve a gátszakadás valószínűsége. Az egyik első kockázat számítás Canvey szigetre készült a Temze bejáratánál. A sziget többszörösen veszélyeztetett: — A szigeten a terepszint az óceán átlagos vízszintje alatt van, ezért a szigetet és az ott élő több ezer lakost magas gátak és azokon lévő árvízvédelmi fal védi (V. ábra szerint az árvízvédelmi fal korona szintje a kétszintes épületen lévő tető magasságában van), — A sziget mellett jelentős a hajó forgalom a londoni dokkok irányába, ami a hajószerencsétlenség veszélyét jelenti. Közismerten nagy az árapály jelenség, és időnként hajók tucatjai horgonyoznak a Temze torkolatában. — A szigeten több multinacionális cég hatalmas kőolaj tartályai (2. ábra) és kőolajfinomító van. Veszély nem csak a finomító működéséből, hanem a tankerek közlekedéséből és az olaj kikötő működéséből is származik.