Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
4. füzet - Nagy István-Schweitzer Ferenc-Alföldi László: A hullámtéri hordaléklerakódás (övzátony)
560 Nagy I,— Schweitzer F.— Alföldi L. - A hordalék szállítás maximuma akkor következik be, még mielőtt a folyó, meghágva az övzátonyt kijutott volna a hullámtérbe. - A hordalék szállítás felismert jellegzetességeiből következően a hullámtéri feltöltődés mértékét még hosszabb 7ísza-szakaszokon sem elégséges egyetlen éves vagy egyetlen árvízre vonatkozó átlagértékkel kifejezni. - A hullámtér vízszállító képessége keskeny szelvényekben gyakorta nem éri el a 10%-ot, ugyanakkor több km széles hullámtereknek komoly szerepe van az árvíz levezetésében. - A töltésezés óta tartó kanyarulat fejlődés következtében a 109-es V0 kő szelvényénél mért adatok szerint a folyó szakasz hossza 16 km-rel megnövekedett. - A. Közép- és Alsó-Tiszán az övzátony képződés a töltésezés óta is tovább tart. - A szolnoki átvágás 2,50 m függőleges szelvényből vett minták alapján bebizonyosodott, hogy az adott övzátony fiatal ma is fejlődő képződmény és nagy árvizenként akár 0,10-0,45 m-es lerakódásból származó magasság növekedéssel is számolhatunk. Javasoljuk a hullámtéri morfológia múlt és jövőbeli fejlődési törvényszerűségének feltárását különös tekintettel a hullámtéri üledékképződés lehetőségére. Javasoljuk az árvízszintekre hatással lévő hullámtéri jelenségek folyamatos vizsgálatát és a védett területre is kihúzódó keresztszelvény menti szintezések készítését az 1976. évi azonosítható szelvényvonalak mentén. IRODALOM Braun M.-Dezső Z.—Hadady Gy.: A Tisza bal part, Szolnok övzátony (árapasztó) fejlődésének rekonstrukciójáról. Kézirat, 2001. Cholnoky J.: A folyók szakaszjellegeinek összefüggése a szabályozással és öntözéssel. Vízügyi Közlemények, 1. füzet 1934. Deák A. A:. A háromszögelléstöl a Tisza szabályozásig. Tanulmányok és válogatott dokumentumok Tiszavölgyi Társulat megalakulásának és Vásárhelyi Pál halálának 150. évfordulójára. Bp. 1996. Kovács S—Váriné Szöllösi /.: A Közép-Tiszán végzett árvízi mérések feldolgozásának eddigi eredményei. Kéziratos Jelentés, Szolnok 2001. Farkas L:. A közép-tiszai nyílt árterek hatása az árvíz magasságára. Vízügyi Közlemények, 3. füzet, 1915. Fekete Zs.: A Tisza folyó hullámterének közép keresztszelvényei. Vízügyi Közlemények, 6. füzet, 1911. Fekete Zs.: A Tisza folyó medrének keresztszelvényei. Vízügyi Közlemények, 6. füzet, 1911. Félegyházi P.: A Tisza folyó jellegzetes szakaszainak és az egész Tiszának átlagos szelvény adatainak a szabályozás kezdete óta 1922-ig beállt változások és azok összehasonlítása. Vízügyi Közlemények, 1. füzet, 1929. Károlyi Z.: A hullámterek és a töltések, továbbá a medervándorlás vizsgálata a Tiszán és a mellékfolyóin VITUKI Kéziratos jelentés 1958. Károlyi Z.: A hullámterek felszíni viszonyainak rendezése. VITUKI Kutatási Jelentés kéziratos, 1960. Kvassay J. : A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyarországon. Vízügyi Közlemények, XV. füzet, 1902. Lászlóffy W.: A Tisza. Vízi munkálatok a Tisza vízrendszerében. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1982. Schweitzer F.: Gátépítés vagy hullámtér bővítés, in Társadalom és környezet. Eger—Debrecen, 2001. Turai /.: Sugáregészségügyi ismeretek. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1993. VITUKI: Tisza vízrajzi atlasz, geomorfológiai, hidrológia, folyószabályozás. 1979. » * *
