Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

4. füzet - Nagy István-Schweitzer Ferenc-Alföldi László: A hullámtéri hordaléklerakódás (övzátony)

A hullámtéri hordalék-lerakódás (övzátony) 557 A csernobili reaktor balesetet követő kiszóródás hamar megszűnt, viszont a hullámtér ill. a vízgyűjtő terület felszínéről nagy késleltetéssel is moshatott le a víz radioaktív hulladékkal szennyezett talajokat. Egy azonban még így is bizonyos, nevezetesen az, hogy a 11. ábrán feltüntetett 0,30 m vastag üledékek 1986 után rakódhattak le. 1986-ot követően az első olyan nagy árhullám, amely meghághatta a szolnoki övzátonyt 1998-cal kezdődően fordult elő. Ebből arra következtethetnénk, hogy abban a néhány évben 0,25—0,30 m-rel növekedhetett az övzátony magassága (árvízi átlagban 0,10 m/árvíz). Az 1953. évtől intenzíven elkezdődött légköri termonukleáris robbantásokat az 1963. évi legnagyobb kiszóródást követően betiltották (72. ábra), ezért az elemzés során vizsgált nem radioaktív stroncium 1,70-1,80 m mélységben megjelenő anomáliája feltehetően az 1953. évinél idősebb nem lehet (13. ábra). Idó (év) 12. ábra. A légköri nukleáris kísérletekből származó éves. tényleges radiónukleid dózis termelés (Turai 1993) Figure 12. Annual actual radionuclide dozes originating from atmospheric nuclear experiments (after Turai, 1993) Bild 12. Die den atmosphärischen nuklearen Experimenten entstammende jährliche tatsächliche Radionukleid-Dosiserzeugung (Turai 1993) рис. 12. Рост фактической годовой дозы радионуклеида, происходтцейся из атмосферных нукдеарных испытаний A kutatások nem voltak elégségesek az időszakaszok pontos meghatározására, arra azonban megnyugtatható bizonyítékokat szolgáltak, hogy a szolnoki övzátony ill. vizsgált üledéksora a Tisza-szabályozást követően rakódott ki. Az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy szükség lenne a vizsgálatokat az eddiginél aprólékosabb részletességgel megismételni, kiegészíteni és megkísérelni végig