Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

4. füzet - Nagy István-Schweitzer Ferenc-Alföldi László: A hullámtéri hordaléklerakódás (övzátony)

A hullámtéri hordalék-lerakódás (övzátony) 547 5. ábra. Tisza, szolnoki hullámtér Q = f(H) görbék Figure 5. Q = f(H) curve of the flood-channel at Szolnok Bild 5. Schlüsselkurve Q=f(H) des Deichvorlandes der Theiß bei Szolnok рис. 5. Кривая расходов Q =f(H) поймы p. Тисса y Солнока A Kiskörei-tározónál a jelenlegi duzzasztási szint mellett az övzátonyok folyamatosan a duzzasztott szint fölé emelkednek. Az övzátony helyenkénti átvágásával és öblítő csatornák létrehozásával lehetett biztosítani a tározó belső tereinek vízfrissítését. A jelenlegi duzzasztási szintet meg nem haladó árhullámok mellett a szennyezett vizet károkozás nélkül át lehetett vezetni a tározón az öblítő csatornák műtárgyainak elzárásával és a duzzasztómű célszerű üzemeltetésével. A szolnoki vizsgálatoktól függetlenül az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet mérései és térképezése alapján Békésszentandrás térségében a körösi hullámtéren az ármentesítést követően 1,20-1,60 m vastagságban való feliszapolódást észleltek (6. ábra), melyen belül jól felismerhetők voltak az évtizedek legnagyobb árvizei ill. azok 0,05—0,10-0,13 cm vastag üledékei, amely nem kubikgödrök vagy övzátonyok, hanem a hullámtér felhalmozódásai (

Schweitzer 2001). A tiszai és a körösi vizsgálat a két azonos tendenciájú, de értékelésében eltérő hangsúlyú megállapítást eredményezett, ezért a szolnoki övzátony átvágását részletes üledékföldtani vizsgálat alá vonták, és a Debreceni Egyetem bevonásával a zátonyképződés ütemét, mértékét, és a zátony növekedését sikeresen detektálták. Az övzátonyok szerepének megítélése minden bizonnyal a szabályozási tervek