Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Szesztay Károly: Vízgazdálkodás és tájfejlesztés a környezeti válság globalizációjában

Vízgazdálkodás és tájfejlesztés a környezeti válság globalizációjában 55 ni, akkor a vízháztartást és a vízminőséget érintő emberi tevékenységeknek az /. táblázatban áttekintett minden főbb csoportja ebbe a fogalomkörbe tartozik. A tájfejlesztésbe illesztett vízgazdálkodás (és terület használatok) tervezése és irányítása számára a táblázatban vázolt folyamatok és kapcsolatok az alábbi főbb sajátosságokat mutatják, illetve tanulságokat nyújtják: — A természeti környezet társadalmilag jelentős tulajdonságaiban (a talaj termőképességében, a víz ihatóságában, a táj üdülési értékében, stb.) okozott változásokkal, károsodásokkal a hatáslánc visszalép a társadalmi—gazdasági szférába, ahol a gazdasági és életminőségi értékek válnak hatásközvetítö közeggé és végső fokon újabb hatáslánc elindítójává. Ilyen módon a természeti környezetbe beavatkozó tevékenységek járulékos külső hatásai a táj és a lakosság egészét tekintve előbb-utóbb internalizálódnak és a környezeti károsodások pozitív visszacsatolásban (az igényszint növekedése nélkül is) terjednek és fokozódnak; — A vízháztartási, vízminőségi és tájfejlődési folyamatokat befolyásoló tevékenységek két nagy csoportja közül a terület és földhasználatok mindjárt a kiindulópontjában (a csapadékhullás és a beszivárgás helyén) érintik és teljes egészében végigkísérik a szárazföldi vízkörforgási ciklus valamennyi ágának alakulását. Ilyen módon ezek hatása elsődleges és átfogó: a táj és a vízgyűjtőterület egészét átjárja. A vízszabályozások és vízhasználatok hatása általában szűkebb és részlegesebb, mert ezek a ciklus jóval későbbi szakaszába a mederbeli vízlefolyásba nyúlnak csak be — bár a parti sáv, a hullámtér és az árvízi elöntések által esetenként ezeknek is lehetnek fontos területi és tájfejlődési visszahatásai. Ebből adódóan tehát a terület és földhasználatoknak mindig és mindenütt vannak vízháztartási, vízminőségi és vízgazdálkodási hatásai, míg a vízszabályozások és vízhasználatok terület és földhasználati hatásai esetenkéntiek, részlegesek; — Az I. táblázatban csoportosított és példaszerűen felsorolt több tucatnyi tevékenységet a vízháztartási folyamatok egymással és a természeti tényezőkkel folyamatos és szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban tartják: a táj és a vízgyűjtőterület átfogó és egységes folyamat rendszerének részévé teszik. Ugyanakkor informatikai alapjaikat és intézményi kereteiket tekintve úgyszólván minden felsorolt tevékenység más és más gondolat rendszert követő szaktudomány, illetve szabatosan lehatárolt célokat és sajátos részérdekeket követő gazdasági és igazgatási ágazat illetékességi és felelöségi körébe tartozik, amelyeket végső fokon a piac mechanizmus és a költség hatékonyság elvei és elvárásai irányítanak. 3. Széchenyi háromdimenziós reform programja és az ipari társadalmak egysíkú növekedése Az iparosodott országok környezeti és társadalmi gondjaiból kiutat kereső jövőkutatás eléggé egybehangzó megállapítása, hogy a soron kővetkező „poszt-indusztriális" korszaknak a gazdasági, a kulturális (közösségi) és az ökológiai (környezeti) di-