Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

4. füzet - Gauzer Balázs-Bartha Péter: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj-Szeged közötti szakaszán

524 Gauzer B.—Bartha P. idô (.nopj 6. ábra. A szolnoki és tokaji vízállás idősora az 1. szcenárióban vázolt esetben Figure 6. Water level time series of Szolnok and Tokaj for alternative 1. Bild 6. Wasserstands-Ganglinien an den Theißpegeln Szolnok und Tokaj im Falle des Szenarios Nr.l рис. 6. Временные ряды уровней воды у Токай и Сольнок в случае первой сценарии Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az 1998. novemberi felső-tiszai árhullám és az 1999 márciusában tapasztalható mennyiségű vizet szállító Bodrog találkozása a Bodrogon, illetve a Tisza tokaji szelvényében minden addiginál magasabb vízszintek kialakulásával járt volna, s a vízállások a Tisza Szolnokig tartó szakaszának teljes hosszában jelentősen, mintegy 0,40 m-rel meghaladták volna az 1998. novemberi értékeket. 5.2. A 2. szcenárió: az 1998. novemberi árhullám előtti intenzív csapadéktevékenység a Körösök és/vagy a Maros vízgyűjtő területét is érinti Az 1998. novemberi árhullám levonulás idején a Tisza Tiszapalkonya és Szolnok közötti szakaszán kialakult vízszintek mindössze 0,08-0,23 m-rel maradtak az érvényes #

ma

x értékeitől. Ezzel szemben, a Szolnok alatti szakaszon a mederteltségek hirtelen csökkenése figyelhető meg, ami a VI. táblázatból is jól kivehető. Látható, hogy a Szolnokká/ még (akkori) rekord közeli vízszinttel szemben,